Pszichiátriai- és alvászavarok: hogyan szakíthatjuk meg az ördögi kört?

A pszichés betegségekkel élők pontosan tudják, mennyire képes rontani az állapotukon a rossz alvás, az alvászavarban szenvedők pedig szembe kell, hogy nézzenek számos betegség, így például a depresszió növekvő kockázatával, illetve meglévő pszichés betegségeik súlyosbodásával. Hogyan segíthet ennek az ördögi körnek a megszakításában a pszichiáter? Erre a kérdésre adta meg a választ dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.

A rossz alvás növeli egyes betegségek rizikóját

Az elégtelen (tehát napi 7-8 óránál kevesebb) alvás, az elalvási és átalvási nehézségek, a gyakori megébredések, a horkolás miatti felületes alvás, az alvási apnoé és a nyugtalan láb szindróma és más alvászavarok mind-mind jelentősen rontják az alvás minőségét és természetesen a mennyiségét is. Ez pedig nem csak nyilvánvaló fáradtságot okoz, de jellemző a distressz érzése, a szorongás, az ingerlékenység és a nappali teljesítmény csökkenése is. Emellett a rossz alvás számos betegség kialakulásának kockázatát is növeli.

Agyi -és szív-érbetegségek

A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás megemelheti a vérnyomást, ami elősegíti az érelmeszesedést és számos egyéb szövődménnyel jár.

Elhízás

A hosszú távon fennálló rossz alvás felboríthatja a hormonális egyensúlyt, így az étvágy nehezebben kontrollálhatóvá, az anyagcsere lassabbá válhat. Jellemző, hogy az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken – így pedig igazán nehéz lehet a testsúlycsökkentés.

Cukorbetegség

A rosszul alvóknál gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség.

Gyengülő immunrendszer

Mivel számos olyan anyag termelődik alvás közben, amely alapvető az immunrendszer hatékony működéséhez, a rossz alvás hatására gyengül az immunrendszer, ami növeli a fertőzések és bizonyos rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. 

Hangulatzavarok, szorongás, depresszió

Az alvás minőségének vagy mennyiségnek romlása memóriazavarokhoz, a koncentrálási képesség zavarához, lassult reakcióidőhöz, akár napközbeni aluszékonysághoz vezet. Az alvászavarok, különösen az alvási apnoé ronthatja a memóriát, valamint növeli a depresszió esélyét is.

Az alvászavar sokszor pszichés betegség következménye

Aki kezeletlen stressztől, szorongástól szenved, problémáit, kérdéseit sokszor magával viszi az ágyba is, és akár egész éjszaka ezek miatt forgolódik, „jár az agya”. Ezen túlmenően a legtöbb pszichiátriai kórkép önmagában is fokozhatja az alvászavarok kialakulásának valószínűségét, erre bizonyítékok vannak többek közt a depresszióval, szkizofréniával, autizmus spektrumzavarral, ADHD-val, bipoláris zavarral kapcsolatban is.

- Tulajdonképpen teljesen logikus, hogy a nem megfelelő alvás és a pszichés probléma oda-vissza hatnak egymásra, sajnos rossz irányban – hangsúlyozza Veres doktornő. – Minél rosszabbul alszunk, annál kevésbé tudnak végbemenni az egészséges alvás során zajló élettani folyamatok, ami rontja a beteg állapotát. Ez pedig további szenvedésnyomást okoz, ami szinte ellehetetleníti a kielégítő alvást. Mindezek mögött lelki és biológiai összefüggések, okok is felfedezhetők, tehát a kezelést is érdemes több oldalról megközelíteni.

A kezelés legtöbbször összetett

Ha az alvásproblémák állandósulni látszanak, ha a beteg elkezd szorongani az elalvás miatt, ha úgy érzi, egész éjszaka jár az agya, ha nappal nehezen koncentrál, ingerlékeny, fáradékony, és esetleg súlyosbodik a pszichiátriai betegsége, mindenképpen segítséget kell kérni.

- Az alvásproblémák kezelésének nagyon széles a tárháza. Amennyiben kiderül például, hogy szervi ok húzódik meg a háttérben, úgy annak kezelésével nyilván az alvás is rendeződhet. Az alvászavart magát a szomnológus tudja vizsgálni és kezelni. Mindemellett sokszor szükséges a pszichiátriai segítség, a kognitív viselkedés terápia, a relaxációs technikák, vagy bizonyos paradox ébrenléti technikák (amikor paradox módon éppen az ébrenlétre kell törekedni, nem az alvásra) például nagyon hatékonyak lehetnek az álmatlanság kezelésében – ismerteti dr. Veres Andrea. – Gyakran gyógyszeres kezelésre is szükség van, bár ezekre csak limitált ideig ajánlott támaszkodni – egyes kritikus szakaszokon azonban átsegíthetnek, és ezáltal enyhülhetnek a pszichés betegség tünetei is. Vagyis a pszichiátriai betegek alvásproblémáit nagyon komolyan kell venni, és minden oldalról meg kell támogatni azok enyhítését, hiszen ezzel sokkal hatékonyabb lehet az alapbetegség kezelése is, jelentősen javulhat az alapállapot.