A szegényebb európai országokban a tájékozatlanság és a pénzhiány miatt kevesebb ember éli túl a rákot.
Bodoky György
A társadalom fél a daganatos betegségektől, sokszor ezért nem jutnak el az emberek addig, hogy időben felismerjék a bajt – állapították meg a Dél- és Kelet-Európai Kutató Onkológusok Csoportjának (SEEROG) pénteken Budapesten tanácskozó tagjai, akik nemzetközi összefogást hirdettek meg a térségben annak érdekében, hogy az emberek egyrészt tájékozottabbak legyenek, másrészt a betegek hamarabb hozzájuthassanak az aktuálisan elérhető legkorszerűbb onkológiai terápiákhoz.
A SEEROG célkitűzése, hogy platformként szolgáljon az országok közötti együttműködéshez a tudományos kutatás és a daganatos betegségekkel összefüggő irányelvek fejlesztése terén. A szervezetet 11 ország alapította, a környező államok mellett Oroszország és Törökország onkológusai is részesei az összefogásnak.
– Vitathatatlan a lemaradásunk az Európai Unió átlagától: a térség problémája javarészt közös, Magyarországon pedig különösen rossz a helyzet – állapította meg Bodoky György, a SEEROG egyik alapítója, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke. – Az Európai Parlament külön nyilatkozatban rögzíti, hogy átfogó stratégia kell a rosszindulatú daganatos betegségek elleni küzdelemben a megelőzés, a korai felismerés, a kezelések, az utánkövetés és az életminőséget őrző ellátás területén egyaránt. Mivel térségünkben mind a megbetegedési, mind a halálozási mutatók tekintetében sokkal aggasztóbb a helyzet mint Nyugat-Európában, szükségünk van önálló stratégiára, létfontosságúak a speciálisan erre a régióra szabott tudományos kutatások és fejlesztések – fogalmazott Bodoky György.
Hét év mínusz a „posztszocialista" férfiaknak
– Partnereket kell találnunk a politikusokban, hogy a nemzeti rákellenes programokat megfelelő súllyal kezeljék, a megelőzés és az ellátás mellett felismerjék a kutatások jelentőségét is – mondta Eduard Vrdoljak, a SEEROG horvát elnökségi tagja. – A vizsgálatok eredményeinek minél hamarabb be kell épülniük a napi klinikai gyakorlatba, hogy a betegeink részesülhessenek a korszerű terápiás eljárások eredményeiből – fogalmazott a horvát alapító. Lengyel kollégája, Tadeusz Peinkowski ezt azzal egészítette ki: egy speciális adatbázist hoznak létre annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá váljanak az egyes országban elérhető eljárások és azok eredményei. – Feltérképezzük a betegség előfordulását és nyilvántartását, tendenciáit és változásának ütemét, a gyógyszerpiaci szabályozásokat, a támogatási politikát, az új gyógyszereket, az onkológiai ellátás szerkezetét, a dolgozók és a páciensek képzését, a tájékoztató fórumok helyzetét – sorolta Tadeusz Peinkowski.
A daganatos megbetegedések és az ebből adódó halálozási ráta földrajzilag komoly eltéréseket mutat, ez pedig nagyban befolyásolja az átlagos várható élettartamot. Az Európai Unióban évente több mint 2 millió rákbetegséget ismernek fel, s 1 milliónál több ember hal meg daganatos betegség miatt. 2002-es adatok szerint a kelet-közép-európai országokban a régi EU tagokhoz hasonlítva a férfiak 6,84 évvel, míg a nők 4,64 évvel élnek rövidebb ideig, s ebben szerepe van a daganatos betegségeknek is. A SEEROG megállapítása szerint a térségben élők a daganatos betegségekből kisebb arányban gyógyulnak meg, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országok betegei. Hozzáteszik: az államok megbetegedési adatai közti különbségek egyik magyarázata, hogy a fejlődő országokban nemcsak abszolút értéken, de arányaiban is kevesebb pénz jut a rákbetegek ellátására. A SEEROG egy összehasonlító felmérést készített, amelynek megállapításai között szerepel, hogy az alacsony finanszírozás miatt rosszabb a hozzáférés a diagnosztikához és az újfajta kezelési módokhoz, kevés a specialista, az emberek pedig tájékozatlanok.
Kései felismerés, korai halálozás
Sok ember él ma a fejlődő európai országokban, akik nem kapják meg időben a megfelelő terápiát, emiatt ezekben a térségekben kisebb a rák túlélési esélye mint a régi uniós államokban – szögezi le a SEEORG rákellenes deklarációja. A dokumentum aláírói hangsúlyozzák: a daganatos betegségek 30 százaléka megelőzhető, 30 százalékát pedig korán fel lehet ismerni, ami az alapja a sikeres kezelésnek, ezért fel kell számolni az előítéleteket, s ráébreszteni az embereket a felelősségükre abban, hogy a rák gyógyítható.
A szervezet alapvető céljaként fogalmazta meg az új terápiák bevezetését célzó klinikai kutatások összehangolt fejlesztését, egy gyógyszerkutatásokat összesítő adatbázis létrehozását, ezzel is csökkentve azt az időt, amíg a vizsgálatok eredményei a mindennapi gyógyító munka részévé, az új terápiák a klinikai gyakorlat elemévé válhatnak. Az információcsere és a tudományos együttműködés fejlesztése ugyanakkor csak akkor járhat kézzelfogható eredménnyel, ha az ellátórendszerek korszerűsítéséhez és a terápiák hozzáférhetőségéhez az egyes országokban a állami költségvetés biztosítja a finanszírozási hátteret.
A felvilágosító, szemléletformáló munka viszont részben független az anyagi forrásoktól. Az orvosok hangsúlyozták: minden országban folyamatos és szoros együttműködést kell kiépíteni a sajtóval annak érdekében, hogy változzon a lakosság szemléletmódja, egészségtudatossága. El kell érni, hogy a betegségtől való félelem ne tartson vissza senkit a szűrővizsgálatokon való részvételtől és az időbeni orvoshoz fordulástól, mivel éppen ez az attitűd az egyik oka annak, hogy a kezdetben kontrollálható baj egy idő után – önbeteljesítő jóslatként – valóban gyógyíthatatlanná válik.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!