Egy minapi eset is példázza, hogy vigyázni kell a házi vágású sertéshússal, mert ha ritkán is fordul elő, komoly fertőzést okozhat.
Trichinellózis a neve annak a betegségnek, amelyet leginkább a házi disznölésekből származó finomságoktól kaphatunk. A baj azonban megelőzhető - tudható meg a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (MÉbiH) kérdezz-felelek összeállításából.
Mi okozza a trichinellózist?
A betegséget a Trichinella több típusa, így többek között a T. spiralis, T. britovi, T. natíva nevű, szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg okozza. Az emberi szervezetbe a trichinella fertőzött hús vagy az abból készült húskészítmény (kolbász, sonka, stb.) elfogyasztásával kerül be. A fertőző forrás elsősorban a házi sertés és a vaddisznó, de egyéb állatok (pl. ló, nutria, strucc) Trichinellával fertőzött húsának fogyasztásánál is megfigyelték már a fertőzést. A hús emésztése során a húsban levő, tokkal borított lárvák életképessé válnak, a nyirok-utakba, a véráramba, majd az izomzatba jutnak és az emberben általános, illetve speciális panaszokat okoznak.
Milyen tünetek jellemzik a fertőzést az emberben?
A fertőzött hús fogyasztása után az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos súlyosságú gyomor-bélrendszeri gyulladás alakul ki, amely hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom formájában jelentkezik a fogyasztást követő 2-28 napon (leggyakrabban 7-10 napon) belül. Amikor a lárvák a véráramba jutnak, gyakran akár 39-40 °C fokos láz, izom- és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek, a szívizom-károsodás alakulhat ki. Ha a lárvák az emberi izomzatban nyugvó állapotba kerülnek, a láz megszűnik, az izompanaszok enyhülhetnek, többnyire csak izomgyengeség, fáradtságérzés marad fenn hosszú ideig. Emberről emberre a fertőzés nem terjed. A betegség súlyossága miatt, az időben történő felismerése és kezelése fontos.
Milyen gyakran fordul elő ez a betegség?
Magyarországon az utóbbi években vagy egyáltalán nem fordult elő, vagy évente csak néhány (tíznél kevesebb) emberi megbetegedést jelentettek. Ezeket az eseteket házi vágásból származó hús, valamint vaddisznóhús fogyasztása okozta.
Mit tehet a fogyasztó, hogy ne betegedják meg?
Nem ellenőrzött magánvágásból vagy vadászatból származó sertéshús, illetve vaddisznóhús, valamint annak felhasználásával készült hústermékek fogyasztása kockázatot jelenthet. Ezért kizárólag egészséges állatot szabad leölni, feldolgozni. Aki biztos akar lenni benne, hogy a levágott sertés nem fertőzött, kérhet házi disznóvágás esetén is Trichinella-vizsgálatot. A parazita nyers, vagy nem megfelelően átsütött, megfőzött húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, de alapos sütés, főzés hatására elpusztul. Gondoljunk erre akkor is, amikor ízesítésnél nyers húst kóstolgatunk!
A legális kereskedelembe nem kerülhet trichinellás hús, mert a vágóhidakon a hatósági állatorvosok a vágás után valamennyi sertés test-félből mintát vesznek, és azt Trichinella jelenlétére vizsgálják. Csak negatív eredményű hús kerülhet ezekről a vágóhidakról forgalomba.