Idehaza is várják az SM betegek, javíthat-e a vénatágítás az állapotukon – az orvosok óvatosságra intenek.
Nemzetközi téren nagy vitákat váltott ki, s idehaza is sok beteget és orvost foglalkoztat egy olasz orvos, dr. Paolo Zamboni nevéhez kötődő bejelentés, miszerint összefüggést véltek felfedezni az agy vénás keringésének elégtelensége (CCSVI) és a sclerosis multiplex tünetei között. Ennek azért van jelentősége, mert a gerincvelőt szigetelő myelinhüvely károsodásán keresztül súlyos idegrendszeri problémákat, nem ritkán végleges mozgáskorlátozottságot okozó sclerosis multiplex nemcsak gyógyíthatatlan, de egyértelműen az okát sem sikerült eddig bizonyítani. A páciensek a korszerű gyógyszeres kezelések révén akár több évtizeden át is élhetnek a betegséggel, ám a már károsodott idegszálakat megjavítani nem tudják, a terápiával a romlás ütemét képesek lelassítani.
Ha bebizonyosodik, hogy a vénaszűkületnek köze lehet az SM tüneteihez, akkor a feltételezések szerint vénatágítással (angioplasztikával) talán javítani lehetne az állapoton. (Egyes nemzetközi szakmai fórumokon olvasható vélemények szerint pedig egy feltárt érszűkületet így is, úgy is kezelni kellene, függetlenül az SM-től.) A feltételes mód azért indokolt, mert a hazai orvosok csaknem egyöntetűen hangsúlyozzák: egyelőre nincsenek megerősített eredmények, amelyekre alapozva a betegeknek szakmai felelősséggel ajánlani lehetne a beavatkozást.
A prof. dr. Vécsei László, a szegedi Neurológiai Klinika igazgatója elnökletével működő Neurológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása szerint egyrészt nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy a SM-t vénás keringészavar okozná, másrészt az eddigi klinikai adatok nem megfelelően kontrollált vizsgálatokból származnak, tehát megbízható klinikai bizonyíték jelenleg nincs arra, hogy a vénás rendszeren történő beavatkozás javítaná az SM kimenetelét. Hangsúlyozzák: kontroll nélküli esetsorozatokból megbízható következtetés nem vonható le, ezért az ilyen tevékenység nem támogatható. Ugyanakkor mivel a vénatágítás hatásossága mellett és ellen sincs egyértelmű bizonyíték, a terápiás kérdés megválaszolása jól tervezett klinikai vizsgálattal lehetséges.
A Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesülete (SMBOE) mellett működő Orvos Tanácsadó Testület hasonlóan foglalt állást. A dr. Csépány Tünde, a debreceni Neurológiai Klinika docense elnökletével dolgozó testület részleteiben elemezte a vénaszűkülettel összefüggő publikációt, majd arra a végkövetkeztetésre jutott: bizonyító erejű vizsgálatok hiányában csak gondosan megtervezett klinikai vizsgálat keretében, megfelelő etikai engedélyek birtokában tartják elfogadhatónak SM betegekben a lehetségesen fennálló CCSVI vizsgálatát, és ha az kimutatható, a vénás szűkület tágítását.
Több hazai neurológus is kifejtette azon véleményét, hogy a külföldi eredmények folyamatos figyelemmel kísérése mellett minél hamarabb meg kell szervezni a hazai kutatást is, hogy első kézből legyenek adatok arról, egyáltalán mennyi beteget érinthet a kérdés. Az érintetteknek természetesen mindig a várakozás a legnehezebb. Az orvosok ugyanakkor emlékeztetnek: az elmúlt évtizedekben mind a sclerosis multiplex, mind más súlyos betegségek vonatkozásában többször merültek már fel tudományos áttöréssel kecsegtető kutatási eredmények, ám végül azok a túl nagy kockázat, a túl kicsi vagy bizonyíthatatlan hatékonyság nyomán mégsem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A pozitív egyéni történetek reményt adhatnak, ám az orvosok hangsúlyozzák: az egyedi, elszigetelt esetek nem tekinthetők tudományos bizonyítéknak, annak csak a szigorúan kontrollált, megfelelően nagy betegszámon elvégzett vizsgálatok fogadhatók el, csak azokra szabad alapozni.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!