''Secondhand'' dohányzás

Az aktív dohányzás a kardiovaszkuláris betegségek fontos rizikó faktora, és egyben a legfontosabb megelőzhető halál ok. Ezt bizonyítják a következő epidemiológiai adatok:
1/ a dohányosok között több, mint kétszeres a koronária halálozás, a nem dohányzókhoz képest, 2/ a koronária thrombosis miatti hirtelen halál 2/3 részben dohányos betegek között fordul elő, 3/ az aktív dohányzás kb. 50%-kal növeli a stroke rizikóját.

Nem kevésbé ártalmas azonban a passzív -, vagy újabban „secondhand" dohányzásnak nevezett ártalom /SHD/, mely kifejezés plasztikusan illusztrálja a tényt: a nem dohányzó a mások által kifújt dohányfüstöt lélegzi be és „használja újra", vagy a lerakott, füstölgő cigaretta füstjét lélegzi be. Az előbbit elsődleges /mainstream/, az utóbbit másodlagos /sidestream/ passzív dohányzásnak nevezik. Az említés sorrendjében a SHD ártalmaiért 15, illetve 85%-ban felelősek.

Az utolsó 10 évben egyre több bizonyiték születik a SHD káros hatásáról. A nyaki arteriákon ultrahang vizsgálattal az érelmeszesedés már kezdeti stádiumban kimutatható és az ilyen vizsgálatok alig látnak különbséget az aktív dohányosok és a velük élő SHD-k között. Az Egyesült Államokban évente kb. 50.000 ember /koszorúér eredetű/ halálát hozzák összefüggésbe a passzív dohányzással.

A SHD során jelentősen, akár 100-szorosára is megnőhet a belégzett toxinok koncentrációja, különösen a lerakott, égő, füstölgő cigaretta esetében. A toxinok rontják az érbelhártya működését, elősegítik a koleszetrin oxidációját, gyulladást okoznak az érfalban, és aktiválják a vérlemezkéket. Mindezek mellett adrenerg strimulációt is okoznak. Valamennyi hatás érbetegséget eredményez és elősegiti thrombozisok kialakulását.

A legújabb vizsgálatok a SHD akut, azaz már néhány percen belül kimutatható negativ effektusát igazolják. A passzív dohányzás tehát nemcsak hosszú távon, hanem már perceken belül regisztrálható érkárosodást okoz. Minden alkalommal azonnal rontja az érbelhártya működését, inaktiválja az egészséges ér belhártyájában termelődő, az ér tágulékonyságáért felelős nitrogen oxidot. Hamarabb elhalnak az érbelhártya sejtjei és az ezeket pótló /progenitor/ sejtek száma is csökken. Mindezek miatt feltételezhető, hogy a passzív dohányzás hosszútávú, káros hatása mellett, az akut érbetegségek kiváltásában is szerepet játszhat és ronthatja az akut érbetegségben /pl. infarktusban szenvedők/ közvetlen prognózisát.

Irországban – Európában elsőként –2004.03.29-től megtiltották valamennyi munkahelyen, étteremben és bárban a dohányzást. Azóta csökkent a dohányosok száma és a tovább dohányzók cigaretta fogyasztása is mérséklődött. Norvégia, Svédország és Olaszország hasonló, dohányzást tiltó törvény /national smoke-free law/ bevezetésével követte az ir példát. Skóciában most vezetik be. A törvényi korlátozás – úgy tűnik - nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is hatékonyan működik!

Sajnos Németországban egyelőre más a helyzet és lenne mit tenni az itthoni, dohányfüst mentes levegőért is. Természetesen nemcsak a tisztább levegőről van szó, hanem sok-sok infarktus megelőzőséről is, hiszen a dohányzás /ezen belül a SHD is / a kardiovaszkuláris rendszerben rapid és kifejezetten káros folyamatokat indit be.
Forrás EHJ 2006.27.382-