• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Sikoltozó sejtek jelzik a rákot

Egészségmagazin Forrás: MTI-Press

Az egészséges prosztatasejt hangja eltér a rákos sejtekétől.

Megszólaltathatók az élő szervezetek sejtjei, s az őket lehallgató kutatók azt is állítják: a disszonáns hangú sejthalmazok rákos állapotot jeleznek.

Közismert tény, hogy az élő szervezeteket alkotó sejtek nagyon kicsik, csak mikroszkóp alatt láthatók. Arról viszont kevesen tudnak, hogy az apró sejtek képesek hangot adni, amivel állapotukról is jelt adhatnak. Az utóbbit sikerült megállapítania a los-angelesi Univerity of California UCLA) biológusainak.

Kiderítették, hogy a működésben lévő sejtek az 1000 Herz-es frekvencián, tehát másodpercenként ezerszer rezegve hanghullámokat bocsátanak ki. Ezt füllel nem, csak speciális műszerrel lehet érzékelni, és megfelel a zongorák középső C-je felett két oktávval hallható, igen kellemetlen és sikító hangnak.

A sejthangok érzékelhetővé tételében az UCLA-n kutató Jim Gizewski és a londoni University College munkatársa, Andrew Pelling jeleskedett. Megállapították, hogy a hangokat a fehérjéknek a sejtek körüli mozgása gerjeszti. Emberi sejtekben csak akkor, ha azokat erős fény éri. Az emlősök sejtburkolatai egyébként nem rezegnek, nem adnak hangot, a növényeké és az élesztőké viszont - rezgésre hajlamosak lévén - "lehallgathatók".

A jelenséget tovább elemezve, a manchesteri egyetemen kutató Richard Snook és Peter Gardner prosztata mirigyekből kiemelt sejteket infravörös fénnyel serkentettek hangadásra, és a rezgő sejtek hangját speciális mikrofonjaikkal fogták fel. A művelet közben hőmérsékletüket is váltogató sejtek feletti levegőmolekulák rezgése keltette jeleket statisztikailag is analizálták.

Megállapították, hogy az egészséges prosztatasejt hangja eltér a rákos sejtekétől. A különbséget úgy jellemezték, mintha egy nagy zenekar hangját figyelnék: az ép sejthalmazok hangjaiban nincs disszonancia, - a rákosokéban azonban a tuba mélyebben és hamisan szól.

Most azon dolgoznak, hogy a módszert és lehallgató-értékelő eszközeit finomítsák, egyszerűsítsék. Ha sikerül, elkerülhető lesz a biopszia, a rákgyanús prosztatákból metszetek vizsgálatra kiemelése. A sejtek lehallgatása a jövőben - reményeik szerint - a megelőző szűrővizsgálatok egyszerű módja is lehet.

Legolvasottabb cikkeink