Stressz betegíti a hazai középvezetőket

Kutatást indított a Körvonal Alapítvány a Gordio Csoporttal együttműködve, hogy felmérje, milyen stressz-hatások érik a magyar középvezetőket. A legnagyobb nyomás ugyanis rájuk nehezedik, hiszen a beosztottak és a tulajdonosok igényeinek is meg kell felelniük. Fokozza a stressz-helyzetet a válság is, mivel bizonytalanná vált a gazdasági környezet, ráadásul kevesebb dolgozóval kell ugyanazt a munkát, eredményt produkálni.

Vezetői munkakörökben az átlagosnál gyakrabban jelennek meg pszichés panaszok. Ha azonban a menedzserek nem képesek úrrá lenni a problémás helyzeteken, az a közvetlen környezetükre is kihat, hosszabb távon pedig a cég teljesítményében is megmutatkozik. Az Európai Unió nem véletlenül foglalkozik hangsúlyosan a munkahelyi stressz témájával, sőt, az Európai Bizottság a dolgozók egészségi állapotának alakulásában a vezetők felelősségét is kiemeli. Szerintük ugyanis ahhoz, hogy a munkahelyi stressz okai csökkenjenek, a vezetőket is képezni kell, hiszen a helyzeten ők tudnak, és tegyük hozzá: kötelesek is változtatni.

A krónikus stressz ma már szinte népbetegségnek számít. Folyamatosan emelkedik például az aktív korúak szív-, ér- és idegrendszeri, emésztőszervi megbetegedéseinek száma, amelyek kialakulása visszavezethető a stresszre. A kezdeti, enyhébb állapot a szorongás, szinte minden társadalmi rétegnél tapasztalható, de a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága, az alacsony jövedelem kifejezetten stresszt előidéző tényező. - A stressz terjedése összefügg azzal is, hogy az információáramlás és a feldolgozási igény felgyorsult.

Sokkal több információ ér mindenkit, mint régen, amivel "azonnal" kell kezdeni valamit, ezért nagyobb lett az alkalmazkodás iránti igény. Gyors, azonnali és permanens alkalmazkodásra van szükség, amely szoros összefüggésben van a stresszel - mondta a Napi Online-nak Kiszely Márta pszichológus, a Körvonal Alapítvány munkatársa. Hozzátette: a felgyorsult tempót megkövetelő élet már önmagában is jelentős stressz-forrás, mindezt tetézi a nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági helyzet, mely miatt a vezetőség a munkatársaktól, a középvezetőktől is fokozott teljesítményt követel meg.

A vezetők többségénél általában a krónikus időhiány, a szünet nélküli szellemi koncentráció, a teljesítményelvárások és a személyközi kapcsolatok okoznak belső feszültségeket. De kiválthat stresszt a döntési szituációk gyakorisága, az ezzel járó felelősség is. Meglepő, de vezetői munkakörökben is lehet stressz forrása a monotónia: a rutinfeladatok "szellemi alulterhelést" jelenthetnek. Meg kell még említeni a beosztottakkal vagy a fölé- és mellérendelt munkatársakkal kapcsolatos konfliktusokat is, mint stressz faktort.

Kiszely Márta szerint fontos, hogy a vezetők ne hanyagolják el magukat; idegi, szellemi és fizikai kondíciójuk karbantartása számukra is feladat. - Azért kell komolyan venni már a stressz kezdeti jeleit is, mert amikor a stresszes állapot kialakul, jelez a szervezetünk, ám ha nem változtatunk a helyzeten, alkalmazkodunk ehhez a felfokozott stresszes állapothoz, és így "elfogyasztjuk" szervezetünk ellenálló képességét és bekövetkezik a hirtelen összeomlás: súlyos stressz betegségek alakulnak ki - figyelmeztetett a szakember.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a stressz nem minden esetben rossz, és stresszmentes állapot nem is igen létezik. Míg azonban a "jó" stressz motivál, addig a "rossz" fokozza a szorongást, motiválatlanságot, fáradékonyságot, alvászavart okoz. Ezek pedig mind a teljesítményt rombolják. A SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatási eredményei szerint hazánkban sokkal nagyobb mértékű a stressz, mint más EU országokban, ennek az is oka lehet, hogy nem fordítunk kellő energiát a megelőzésre - mutatott rá Kiszely Márta.