Súlyos ügyek

Ez a két kulcstényező fontos szerepet játszik a túlsúly, az elhízás előfordulásának gyakoriságában. A hazánkban elindult TÉT (Táplálkozás, Életmód és Testmozgás) Platform is az obesitas ellen tevékenykedik az élelmiszeripar, a kormányzat, a tudományos intézetek, valamint a civil szervezetek összefogásával. Mindezek figyelembevételével a túlsúllyal, az elhízással kapcsolatos legfrissebb vizsgálatokról szóló cikkeket gyűjtötte össze a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) lapunkhoz is eljuttatott hírlevelében.

A felnőttkori súlygyarapodás mértéke összefügghet a melldaganatok kialakulásának gyakoriságával

A daganatos megbetegedések folyamatosan a tudományos kutatások középpontjában állnak, kialakulásukkal rengeteg tanulmány foglalkozik. Az egyik legfrissebb amerikai publikáció a felnőttkori súlygyarapodás mértékének és a melldaganatok kialakulásának kapcsolatát mutatja be. A több mint öt éven át zajló kutatás szerint – amelyben 1166 mellrákban szenvedő, valamint 2105 egészséges nő vett részt – a menopausa után levő hölgyek esetében a felszedett plusz kilók nagyobb rizikót jelentenek, mint az eredetileg nagyobb testtömeg, viszont a fiatalabbak esetében nem mutattak ki ilyen összefüggést. Az idősebbeknél minden 5 kg testtömeg-többlet 4 százalékkal növeli a betegség kialakulásának esélyét. Szignifikáns összefüggést találtak a magasabb derékkörfogattal rendelkezők és a mellrák kialakulása között. Azok a személyek, akik az első terhességük után híztak meg, magasabb rizikóval rendelkeztek a mellrák kifejlődését illetően.

Az eredményekből kiderül, hogy vannak olyan periódusok az életben, amikor a testtömeg-növekedés nagyobb kockázatot jelent daganatos betegség kialakulásának tekintetében. Ezért próbáljuk lehetőség szerint állandó szinten tartani ideális testtömegünket felnőtt életünk során.

Kevesebb alvással nagyobb súlyfeleslegre tehetünk szert

Sokszor hallhatjuk, hogy a kevés alvás túlsúlyt eredményezhet – ez azonban nem csak egy szólás, bizonyítja egy idén novemberben megjelent publikáció, amelyben 68.183 hölgy alvási szokásait elemzik egy 16 éven keresztül zajló kutatás eredményeképpen.

A résztvevők legtöbbje 7 órát aludt átlagban, 4,3 százalékuk viszont 5 órányi, vagy annál kevesebb alvásról számolt be. A clevelandi kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy akik kevesebbet alszanak, azoknak a testtömege jobban gyarapszik, mint azoké, akik legalább 7 órát töltenek alvással éjszaka (5 órás csoport átlag testtömeg-növekedése 2,47 kg volt, a 7 órás csoporté 1,24 kg). A résztvevők 10 százaléka a 16 év alatt több mint 15 kg-ot szedett fel, és ennek a súlygyarapodásnak az előfordulása sokkal gyakoribb volt a kevesebbet alvók között.
Ideális testtömegünk megőrzését, testsúlygyarapodásunk minimalizálását eszerint azzal is könnyíthetjük, ha igyekszünk legalább 7 órát aludni.

Fogyni, de miből?

A testtömeg csökkenése származhat a testzsír csökkenéséből és/vagy a zsírmentes testtömeg vesztéséből. Akkor egészséges a fogyókúránk, ha a kilóinkat főleg a testzsír elvesztésével csökkentjük. Ebben a diéta mellett leginkább a fizikai aktivitás lehet segítségünkre.

Ezt igazolták svájci kutatók is, akik 400 főt 1 éven át és 305 főt 3 éven keresztül vizsgáltak. Egy év után az a csoport, amely fizikailag aktívabb volt, fogyáskor inkább a testzsírjából veszített – ez un. bioelektromos impedancia analízis (testösszetétel elemzés) vizsgálattal igazolható volt. Viszont három év után az összefüggés a testtömeg, a testzsír és a zsírmentes testtömeg között hasonlóan alakult mind az aktív, mind a lényegesen kevésbé aktív személyek estében.

Kijelenthető tehát, hogy a rendszeres fizikai aktivitás segíthet megszabadulni a felesleges kilóktól, és megnehezíti a kilók testzsír formájában való visszaszedését is – természetesen egészséges táplálkozás mellett.

Eredményes fogyókúra után mi segíthet megőrizni karcsúbb alakunkat?

Egy fogyókúrát sikeresen végigcsinálni bizony nem egyszerű dolog. Nem elég azonban csak megszabadulni felesleges kilóinktól, új, karcsúbb alakunkat meg is kell őrizni.

Az Egyesült Államokban megkísérelték megtalálni erre a legmegfelelőbb módszert. 314 résztvevő segítségével – akik átlag 19,3 kg-tól szabadultak meg a megelőző 2 évben – 3 módszert teszteltek. Az úgynevezett kontroll csoport (105 fő) negyedévente hírlevelet kapott, a vizsgált csoportok közül pedig az egyik (105 fő) személyes konzultációkon, a másik (104 fő) pedig internet alapú intervencióban vett részt. 18 hónap elteltével kiderült, hogy a támogató programok segíthetnek a testtömeg megőrzésében. Ugyanis míg a kontrollcsoport súlyvisszaszedése átlag 4,9+/-6,5 kg volt, addig a konzultációs csoportban 2,5+/-6,7 kg a visszahízás mértéke. Azoknak a személyeknek az aránya, akik 2,3 kg-ot, vagy többet híztak vissza, nagyobb volt a kontrollcsoportban, mint az intervenciós csoportokban.

A legeredményesebbnek tehát a személyes tanácsadás bizonyult, itt tapasztalták a legaktívabb részvételt is, de bebizonyosodott, hogy az internetes program is hatásos lehet.