Szalmonella: minket félt az EU

Rájár a rúd mostanában a magyar baromfira. Mája és tolla után most szalmonellafertőzöttsége került napirendre. Újfajta gyorsteszt mutatta ki fehéren-feketén, hogy a magyar baromfi mintegy 70 százalékban szalmonellabaktérium-hordozó, míg máshol csupán 5-25 százalék a fertőzöttség. Az Európai Unió most "bekeményített", elfogadhatatlannak minősítette ezt az állapotot, és 2010 végére radikális változást ír elő. Ez azt jelenti - miként Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke felhívja rá a figyelmet -, hogy erre a határidőre el kell érni az európai átlagot, tehát minimálisra kell csökkenteni a baromfiállomány fertőzöttségét.

Az EU-tagállamokban 170 ezren betegszenek meg szalmonellafertőzés következtében egy év alatt. Mindössze kétféle szalmonellabaktériumot ismerünk a sok száz közül, amely az emberre is veszélyt jelent. A fertőzés egyébként régóta ismert, sőt egyidősnek mondható az emberiséggel. Azt is tudjuk ma már, hogy a hasfájást, hasmenést, esetleg lázat okozó fertőzés - anélkül, hogy bagatellizálnánk - nem a legsúlyosabbak közé tartozik, és könnyen elkerülhető megfelelő hőkezeléssel, hiszen 70 fok felett a szalmonellabaktérium már nem életképes. A legtöbb fertőzés a konyhai higiéniával kapcsolatos, még akkor is, ha a baktérium általában a vágóhídon kerül a húsba.

Az is igaz, hogy a fő baktériumforrás maga az állat. Amennyiben a tartási technológia nem megfelelő, a tisztasági szabályok be nem tartása fokozza a veszélyt. Az uniós rendelkezés értelmében a megjelölt határidő után csak fertőzésmentes állat hagyhatja majd el a vágóhidakat. Ez természetesen nem csak a magyar baromfival szembeni követelmény, hasonló cipőben járnak a spanyolok, olaszok, lengyelek és csehek is.

- Mindez bennünket nem vígasztal, főként annak tudatában, hogy nullára nem lehet csökkenteni a fertőzöttséget, de az EU ingyen vakcinát biztosít a baromfiállomány oltására, ami mindenképpen kedvező irányba mozdítja el a jelenlegi helyzetet.
- Viszont a vakcina alkalmazása csak a tenyészállatokra vonatkozik, a csibékre nem. A lényeg tehát mindenképpen az, hogy a termelőnek minden higiéniai követelményt be kell tartani, még akkor is, ha az bizonyos többletköltséggel jár. A termelői és feldolgozói stratégia készül, az ezzel kapcsolatos kutatás folyamatban van, így bízhatunk benne, hogy az uniós követelmények betarthatósága egyáltalán nem lesz lehetetlen.

- Még nem beszéltünk a tojásról, holott mindig elhangzik, ha a modern konyhatechnikáról esik szó, hogy tojást feltörni, felhasználni mosatlanul nem szabad, hiszen a szalmonellabaktérium a tojáshéjon telepszik meg előszeretettel, és akár kezünkkel is továbbvisszük a fertőzést.
- Ez valóban így van, a tojás veszélyes "alapanyag" a konyhában, és a legtöbb fertőzés a nem megfelelően kezelt tojás felhasználásával készült krém, fagylalt, majonéz fogyasztása révén következik be. Anélkül, hogy a fertőzött baromfiról elterelnénk a figyelmet, meg kell jegyezni, hogy a trágyalével öntözött zöldségfélék, ha nem mossuk meg azokat fogyasztás előtt alaposan, folyóvízben, legalább akkora veszélyt jelentenek, mint amekkorát a baromfi számlájára írnak. Mindennek ellenére az EU rendelkezésével nem lehet vitatkozni, kereskedelempolitikai érdekek mellett a saját jól felfogott érdekünkben is be kell tartani. A baromfipiacon igen erős a konkurenciaharc, az uniós tagállamok nem viselik el, hogy az új belépők sikeresebbek, ezért keresnek "fogást" rajtuk, és amíg találnak, addig megvan a jogalapjuk, hogy követeljék a nemzetközi trendnek megfelelő állapot megteremtését mindenhol, ahol baromfitenyésztéssel foglalkoznak.

Egy évünk is csak szűken van tehát a baromfiállomány szalmonellamentesítésére, és 2012-re a rendelkezés hatálya már kiterjed a csirkéken kívül a többi baromfira is. A türelmi idő rövid, de komolyan kell venni, mert különben kiszorul a piacokról a magyar baromfi, tönkremegy ez az egykor virágzó ágazat. És ez az igazi tét, sokkal kevésbé az, hogy a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása mellett fogyasztott baromfihús és baromfitermék egészségkárosodást okozna a fogyasztóknál.