• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A lazac a szív fővédnöke a zsíros halhúsok közül

Hírek Forrás: MTI

Ritkábban kerülnek szívroham miatt kórházba azok a középkorú férfiak, akik rendszeresen esznek zsíros halból készült ételeket.

Korosodó dán polgárok vizsgálatának eredményeit az European Heart Journal közölte. A kutatók csaknem négy évtizede figyeltek fel arra, hogy a grönlandi eszkimók ritkán szenvednek koszorúér-betegségben, arrafelé alig van szívinfarktus. A szívgyógyászok szerint ez a halhúsban lévő telítetlen zsírsavak kedvező hatásának tulajdonítható. Az eszkimók után az elméletet japán halászok vizsgálata is megerősítette: a halat ritkán evő halászok között lényegesen gyakoribb volt a szívhalál, mint abban a csoportban, amelyik hetenként többször is evett zsákmányából.

Dán doktorok Lone J. Bjerregaard vezetésével foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Dániában 1993-1997 között eredetileg arra gyűjtöttek adatokat, hogy a táplálkozási szokások és a rosszindulatú daganatok megjelenése között van-e összefüggés, de most, csaknem nyolc évvel később azok között, akiknél semmiféle daganatos betegség nem következett be, azt is megvizsgálták, hogy kiknél fordult elő szívroham.

A kutatócsoport 57 ezer dán nő és férfi táplálkozási szokásait szembesítette a megfigyelési idő alatt észlelt szívrohamok gyakoriságával. Az étkezésre vonatkozó, részletes kérdőíveken még arra is voltak adatok, hogy milyen gyakran és milyen halakból készült ennivalókat ettek a vizsgálati alanyok.

A tanulmány önkéntes résztvevőinek életkora 50-64 év között volt. A korszerű szívgyógyászati ellátás eredményeként a szívroham következtében csak kevesen nem kerültek haza élve otthonukba.

A vizsgálat fontos eredménye, hogy azok a férfiak, akik gyakran és bőségesen fogyasztottak a zsíros, tengeri halhúsból, sokkal ritkábban kerültek szívinfarktus gyanúja miatt kórházba, mint azok, akik nem szerették a halat.

Ami a férfiak esetében jól kimutatható volt, azt a nőknél nem lehetett bizonyítani. A halat kedvelő hölgyeknél a többszörösen telítetlen zsírsavak bőséges fogyasztása nem védett a szívroham ellen. Ezt a kutatók egyelőre nem tudják megmagyarázni.

A sok olajat tartalmazó kövér halak (hering, makréla, lazac) evésének kedvező hatása a sovány halak (tonhal, szardínia) fogyasztása esetén nem volt tapasztalható. Ez a munkacsoport szerint is további vizsgálatokat igényel.