Szapora pulzus: mennyire veszélyes?

Sportolás közben mindannyian tapasztalhatjuk, hogy szívverésünk és pulzusszámunk fokozódik, és a nyugalmi állapothoz képest szívünk majd kiugrik a helyéről. Ezzel főként azok szembesülhetnek, akik rendszertelenül sportolnak és ezért kevésbé edzettek. Vannak olyanok is, akiknek elég néhány emeletnyi lépcsőzés, és már ekkor is légszomjjal együtt jelentkező szapora szívverés lép fel náluk. Ez az állapot azonban általában enyhül, amint megpihenünk. De mi a teendő akkor, ha ez a tünet teljesen nyugalmi állapotban jelentkezik?

„A szapora pulzus általános jelenség ha testedzést végzünk, ha stresszhelyzetbe kerülünk, vagy ha izgatottá válunk valami miatt. A felnőttek esetében az 50-60/perc és a 100/perc közötti érték tekinthető normálisnak, de gyermekeknél ez az érték akár nagyobb is lehet, sőt terhelésnél akár 200/perc értékű pulzust is mérhetünk. Ha azonban nyugalmi állapotban mérünk rendszeresen 100/perc-t meghaladó értéket, mindenképp forduljunk szakorvoshoz, hiszen a normálisnál nagyobb pulzusszámot számtalan egészségügyi probléma, mint például pajzsmirigy rendellenesség, szívizombetegség, láz valamint tüdőbetegség is okozhat" – mondta Dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont belgyógyász, háziorvos szakorvosa.

A pulzusszámból tehát a hormonháztartás rendellenességére, szív-és érrendszeri megbetegedésekre is lehet következtetni. Ehhez azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy melyek a normális értékek a felnőtteknél és a gyermekeknél. A pulzusszámot legkönnyebben a csuklónkon tudjuk megmérni: a mutató- és középső ujjunkat tegyük a csuklónk hüvelykujj felé eső részére. Ujjunkkal tapintsuk ki a verőeret, majd nyomjuk a csonthoz. Ha ügyesek voltunk, akkor már érezhetjük a lüktetést az ujjunk alatt. Az egy perc alatt mért lüktetések száma adja meg a pulzus értékét.

A kiugróan magas pulzusszám oka a kimerültség, valamint stresszes állapot vagy valamilyen pszichés teher, de lehet láz vagy hölgyeknél gyakran vérszegénység is, sportolás közben pedig általában az edzettség hiánya. Azonban, ha túlságosan magas a pulzusszámunk, vagy hosszabb ideig áll fenn az állapot, akkor kivizsgálás szükséges. Ez azért is nagyon fontos, mert a magas értékeket a beteg gyakran meg sem érzi, így a betegségeket sokszor már előre haladott állapotban diagnosztizálják. Idősebb embereknél mért alacsony értékek gyengeséggel, szédüléssel párosulva súlyosabb betegség tüneti is lehetnek.

„Ha magasabb vagy éppen alacsonyabb értékeket mérünk, ne ijedjünk meg rögtön, hiszen előfordulhat, hogy a mérés során nem értékeljük helyesen az adatokat. A szakorvos akár egy egyszerű EGK vizsgálattal meg tudja állapítani, hogy komoly problémáról vagy egy ideiglenesen fennálló állapotról van-e szó. Ha indokolt, akkor egy kisebb méretű készüléket kötnek össze a mellkasra ragasztott tappancsokkal, amely 24 órán át rögzíti az EKG jeleket (Holter monitorozás). Előfordulhat, hogy ingervezetési, ingerképzési zavarról van szó, ennek kivizsgálására a szívgyógyász elektrofiziológus szakorvoshoz irányítja a beteget. A hirtelen halál megelőzése lehet egy ilyen vizsgálat, amely végül a ritmuszavart előidéző elváltozást megszüntető beavatkozáshoz, vagy pacemaker beültetéséhez is vezethet.

Tanuljuk meg tehát mérni a pulzust, és ne tétovázzunk, hogy kérdéseinkkel orvoshoz forduljunk. Rendszeres sporttal elérhető, hogy a nyugalmi pulzus számunk csökkenjen" – tette hozzá a doktornő.