Mi köze a hajszőkítésnek a stroke-hoz?

Egy nemzetközi kutatócsapat a stroke-ok terápiájának további lehetőségeit tárta fel: új korszak kezdődhetik a világszerte a második haláloknak számító szélhűdések kezelésében, ha blokkolják az enzimet, amely a katasztrófa utáni időszakban az agykárosodások legnagyobb részét okozza. A felfedezés jelentős lépés a vérellátás elégtelenségét okozó stroke-ok új terápiái felé – írja a PharmaNews.eu.

A stroke-kutatás a korábbiakban a „reaktív oxigén-species" által kiváltott oxidációs terhelésre (oxidatív stresszre) összpontosított, a páciensek antioxidánssal való kezelése azonban klinikai vizsgálatok során sikertelennek bizonyult. A szóban forgó projektben részt vevő német, holland, ausztrál és brit szakemberek szerint más megközelítés szükséges; a legfontosabb, úgymond, a reaktív oxigén termelődésének megakadályozása.

Megállapították: a stroke-ot követő időszakban fellépő károsodás legnagyobb részt egy NOX4 kódnevű enzim okozza, amelynek hidrogén-peroxid keletkezésében játszik szerepet. A hidrogénperoxidot, mint ismeretes, fakító és fertőtlenítő eljárások során – egyebek közt hajszőkítésre is alkalmazzák. (A NOX jelentése latinul: éjszaka. A ford.)

A team genetikai eljárásokkal olyan egereket hozott létre, amelyek nem rendelkeztek a NOX4 termeléséhez szükséges génnel – amikor ezek az egerek szenvedtek el stroke-ot, agyuk kisebb mértékben károsodott, mint azok, amelyek rendelkeztek a NOX4-es gén működő változataival. A legfontosabb, hogy a strukturális eltérésekhez funkcionális különbségek társultak, amennyiben a NOX4-es gén nélküli (stroke-on átesett) állatok jobban teljesítettek a neurológiai, motoros, és koordinatív funkcióikat értékelő teszteken.

A gén törlésének következményei nőstény és hím, fiatal és idős példányok esetében is ugyanazok voltak. Ez a PharmaNews ismertetője szerint annyiban igen fontos, hogy az agyszélhűdés gyakoribb idős korban, és kimenetelének vannak biológiainem-specifikus összetevői.

Miután megállapították a gén szerepét a stroke okozta agykárosodásban, kísérleteket kezdtek az új ismeretekből következő terápiás lehetőségek felderítésére. Máris megalkottak egy vegyületet – kódneve VAS2870 – amely blokkolja a NOX4-es gén működését. Kiderült, hogy alkalmazása ugyanazzal az eredménnyel jár, mintha az egerek NOX4-es génjét kapcsolják ki – még akkor is, ha órákkal a stroke után adják az állatoknak. Megállapították továbbá, hogy a NOX4 efféle vegyi blokkolása valószínűleg nem zavarja meg a gén működését test más résziben, így a vesében vagy a szívben.
A kutatók a NOX4-est tartják a jelenlegi legígéretesebb terápiás célpontnak általában az oxidatív stressz és különösen a stroke okozta agykárosodás kezelésében.

A kutatást, amelynek eredményei a Plos (Public Library of Science) Biology című lapban látott napvilágot, az Európai Unió EUMODIC projektje („European mouse disease clinic": emberi betegségek disztribuált kutatása (egér)fenotípusokban) támogatta, amelyet viszont, 12 millió euróval a Hatodik Keretprogram „Egészségügyi/gyógyászati élettudományok, genomika és biotechnológia" tematikus területe finanszírozott.

* * *

Az ischaemiás (vérellátási zavarral járó) stroke akkor következik be, ha az agy vérellátása valamilyen okból megromlik: a vérnyomás hirtelen leesése, vagy véredények különböző okokból bekövetkező elzáródása miatt. Ha a vérellátás rövidesen nem áll helyre, az érintett agyszövetek elhalhatnak, ami súlyos szellemi és fizikai következményekkel, a legrosszabb esetben halállal járhatnak. A stroke kockázatának leginkább az idősek vannak kitéve, és a népesség átlagos életkorának növekedésével e súlyos állapot valószínűleg gyakoribbá válik.

Jelenleg – írja a PharmaNews – a stroke-ok kezelésére egyetlen engedélyezett szer létezik, amely azonban korántsem tökéletes. „Feloldja a vérrögöket az agyban, hogy megszűnjék a vérkeringési zavar, de alkalmazása agyvérzések kockázatával jár" – nyilatkozta a honlapnak Christoph Kleinschnitz, a publikációt első helyen jegyző kutató, a németországi Würzburg egyetemi klinikájának főorvosa. Ráadásul a szer hatékonyságát „mérsékeltnek" tartják, és a betegek csak mintegy 10 százaléka kaphatja – a fennmaradó 90, különböző kontraindikációk miatt, nem.

Az újabb gyógyszerek kifejlesztését célzó kísérletek mindeddig kudarcot vallottak; állatokban ugyan jó néhányuk működött, embereknél azonban nem érték el a kívánt hatást. Mint a közleményben olvasható, „ennek következtében számos gyógyszeripari cég vonult ki a gyógyszerkutatás e területéről".

A kutatás vezetője, Harald Schmidt professzor (Massatrichti Egyetem) úgy véli, hogy az oxidatív stressz oki jellegű kiküszöbölése más súlyos betegségek ellen is hatásos lehet. A kutató szerint ilyen a szívroham, a szívelégtelenség, a rák, továbbá az idegsejt-degenerációnak a Parkinson- vagy az Alzheimer-kórt jellemző formái.