Szemfenék vizsgálat - mikor van rá szükség?

A szemfenék ellenőrzése az egyik legfontosabb szemészeti vizsgálat. Segítségével felismerhetőek az olyan károsodások, melyek az ideghártyát (retinát), a sárgafoltot (makulát), az ideghártyában futó ereket és a látóidegfőt (papillát) érintik. Prof. Dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosát, glaukóma specialistáját arról kérdeztük, vajon milyen esetekben van szükség a szemfenék vizsgálatára, valamint, hogy néz ki maga a folyamat.

Mi az a szemfenék?

A szemfenék (fundus) a szem hátsó részének a belső része, ide jutnak a pupillán át érkező fénysugarak. Érdemes tudni, hogy a szemfenék nem egyetlen konkrét anatómiai fogalom, hanem azt a területet jelöli, melyet a szemorvos a szemfenék vizsgálat során ellenőriz. Anatómiai értelemben ide tartozik a látóidegfő (papilla), a sárgafolt (makula) és az ideghártya (retina) bizonyos része, ám a mélyebben lévő rétegek (érhártya [korioidea] és az ínhártya [szkléra]) számos betegsége is észlelhető szemfenék vizsgálat során. Az ideghártya fő erei a látóidegfő területében lépnek be (artériák) és ki (vénák) a szemből. A kisebb erek a szervezetben csak a szemfenék vizsgálata során láthatók és értékelhetők nem-invazív módon. Mivel az éleslátásért felelős sárgafolt károsodásai nagyon jelentős mértékben befolyásolják a látást, a szemfenék ellenőrzése kiemelten fontos számos szemészeti betegség vagy panasz (pl. a látás megváltozása, csökkenése, homályossá válása) esetén, és sok nem szemészeti betegségben (pl. magasvérnyomás, az agyat érintő betegségek, cukorbetegség).

Mit láthat a szemorvos a szemfenék vizsgálata során?

A szemfenék vizsgálata során láthatóvá válnak az olyan károsodások, melyek a látóidegfőt, az itt futó ereket, az ideghártyát vagy a sárgafoltot érintik, valamint fény derülhet az esetleges lerakódásokra, vérzésekre, és az eret elzáró vérrögre is. Így észlelhetők az olyan, kívülről a szemen elváltozást nem okozó betegségek, mint a zöld hályog (glaukóma), a sárgafolt sorvadása (nedves és száraz makula degeneráció), a szemfenéki trombózis, az általános érelmeszesedés és a magasvérnyomás okozta kisérkárosodás.

Általánosságban elmondható, hogy minden szemészeti panasz esetén szükséges a szemfenék vizsgálata. Az alábbi tünetek esetén azonban a szemészeti vizsgálat (és ennek részeként a szemfenék vizsgálata) mielőbb javasolt:

·        Szemfájdalom

·        Változás a látásban vagy a látásélességben

·        Mással nem magyarázható fejfájás

Továbbá az alábbi betegségek fennállása esetén rendszeres szemfenék vizsgálat szükséges akkor is, ha a betegnek szemészeti panasza (új szemészeti panasza) nincsen, és a nem szemészeti alapbetegsége kezelés alatt áll:

·        magas vérnyomás

·        Cukorbetegség

·        érelmeszesedés

·        zöld hályog (glaukóma)

Hogyan történik a szemfenék vizsgálata?

Általában először pupillatágító szemcseppet alkalmaz a szemorvos, mivel a tágabb pupillán keresztül pontosabb, részletesebb rálátást nyer a szemfenékre. Az, hogy mennyire erőteljes a pupilla tágítás, attól függ, hogy a középső vagy a szélső területet szükséges vizsgálni. Az előbbi esetben vizsgálhatóak azon eltérések, amik a fentebb említett betegségek esetén vizsgálandók, míg különösen erőteljes pupilla tágításra ideghártya leválás, ideghártya szakadás gyanúja esetén van szükség. A vizsgáltnak fontos tudnia, hogy a pupilla tágítása után a látás több órán keresztül homályos lesz, és az erős napsütés ez idő alatt nagyon is zavaró a beteg számára. Ezért a pupilla tágításával járó vizsgálat után balesetveszélyes tevékenységet (pl. járművezetést) végezni több órán át nem szabad. A vizsgálatra érkezést és az onnan hazatávozást ennek megfelelően kell megszervezni.

A szemfenék vizsgálata során a szemorvos réslámpa és a szemhez nem érő (nem kontakt) előtétlencse segítségével, vagy szemtükörrel, esetleg mindkét módszerrel megvizsgálja a szemfeneket. Legtöbbször ezek a módszerek elégséges információt biztosítanak, de egyes esetekben az érzéstelenített szemfelszínre illesztett kontakt vizsgálólencsés értékelésre is szükség van. Egyes betegségek esetén, a későbbi állapottal való összehasonlítás érdekében szemfenéki fényképfelvételt is készítünk. A szemfenék vizsgálat eredménye alapján bizonyos betegségekben optikai koherencia tomográfiás (OCT) vagy OCT angiográfiás vizsgálatot is végzünk. Ezek a csúcstechnikát képviselő vizsgálatok semmiféle kellemetlenséggel nem járnak a beteg számára. Mivel az OCT és OCT angográfiás vizsgálat a retinát rétegenként külön teszik vizsgálhatóvá, nagyon jelentős kiegészítő információt nyújt a cukorbetegség szemészeti szövődményeinek, a makula degeneratív eltéréseinek és a zöld hályog okozta károsodás diagnosztizálásához, valamint az eltérések objektív mérését is biztosítja. Kezelést követően OCT-vel és OCT angiográfiás vizsgálattal mennyiségileg tudjuk nyomon követni az állapot javulását, azaz a kezelés eredményességét is.

A szemész szakorvos ismételten felhívja arra a figyelmet, hogy a pupillatágító cseppek hatása kb.4-6 órán keresztül megmarad. Ezalatt a látás homályos, így ezen idő alatt tilos járművet vezetni, balesetveszélyes tevékenységet végezni, és célszerű kísérővel érkezni a vizsgálatra. Napsütés esetén érdemes napszemüvegről is gondoskodni, mivel a tág pupillán át bejövő többlet fény zavaró hatású.