Szépítőszerből gyógyszer is lehet a legerősebb méreg

Agyi katasztrófa után sok beteg számára jelent szenvedést a görcsös izomzat miatt rögzült végtag, amit mind gyakrabban kezelnének szakorvosok az ember számára leghalálosabb méreggel, melyet az arcon megjelenő ráncok elsimítására már széles körben alkalmaznak szépészeti műtőkben. A baktérium termelte mérgező fehérje évente sok millió hölgy és úr homlokát teszi kisimulttá, de az ideggyógyászok egyelőre sok országban még nem kaptak engedélyt gyógyító célú használatára.

A 18. század végén Németország déli területein előfordultak súlyos, halállal is végződő rosszullétek, melyeket az áldozatok által evett ételek alapján "kolbászmérgezés" néven írtak le. Justinus Andreas Christian Kerner elismert költő 1817-1822 között pontos leírást adott a mérgezés tüneteiről, lefolyásáról.

A neves poéta azért foglalkozott ezzel a témával, mert költői tevékenysége mellett egészségügyi felügyelő is volt, így orvosként írta le a "kolbászmérgezés" vagy más néven "zsírmérgezés" bekövetkeztét és végzetes fordulatait. Európában ez nem lehetett ritka, de a kórokozót csak 1895-ben fedezte fel egy belga professzor, Emile Pierre van Ermengem.

Egy temetés utáni vacsorán tömeges mérgezés tört ki egyik belga falucskában. A professzor megtalálta a kórokozót és mivel a gyászolók füstölt kolbászt ettek, a baktériumot erről nevezte el. A kolbász latin neve "botulus", így lett a mérget termelő kórokozó neve Clostridium botulinum.

Ma főleg a kozmetikában alkalmazzák a botulinum toxint. A legismertebb készítmény és a kezelés legtöbbször használt elnevezése az előző két szó összevonásából keletkezett: "botox". A nem megfelelően kezelt húsból készült kolbászban, disznósajtban keletkező méreg ma elsősorban a baktériummal fertőzött konzervekben fordul elő.

A botulinum toxin a legerősebb méreg. Elképesztően kis adagja megbénítja az izomműködést. Az izomsejtek nem tudnak összehúzódni és ha például ezek a légzőizmok, az áldozat nem tud levegőt venni: beáll a halál. Ha viszont olyan izmok bénulnak, melyek összeráncolják a szemöldökünket, arcunk kisimul, ráncaink eltűnnek.

Ezt figyelte meg egy kanadai orvosházaspár és elindultak az ilyen irányú vizsgálatok. Megfelelő hatóanyag mennyiséget tartalmazó botox oldatot juttatnak be, finom tűszúrások útján a ráncos homlokú emberek bőr alatti izomrostjaihoz. Először nincs változás, mert az arcizmok bénulásához néhány napra van szükség, de aztán a bénult állapot negyed-, esetleg fél évig is eltart: addig nincsenek ráncok.

A botulinum toxin ráncokat szüntető tulajdonságának fölhasználása ma a leggyakoribb kozmetikai műtét: csak az Egyesült Államokban évente öt millió ilyen beavatkozást végeznek. Az ideggyógyászok viszont ennél fontosabbnak gondolnák a különleges bénító hatás olyan alkalmazását, hogy agyi katasztrófa vagy baleset után, görcsben rögzülő végtagok így ellazíthatók, ismét elkezdhető a tornáztatás.

Az orvostársadalmon belül a vitát ez váltotta ki, mert a kozmetikai beavatkozást az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyező-Ellenőrző Hivatal, az FDA 2002-ben engedélyezte. Ezzel szemben igen gondos és sikeres, éveket igénybe vevő vizsgálatok ellenére a szélütést követő alkalmazás hivatalosan még nem jóváhagyott orvosi tevékenység az Egyesült Államok területén.

Az FDA és az agyi katasztrófák vagy a beteg szinte egész testét, mozgását lehetetlenné tevő izomgörcsök kezelésével foglalkozó szakemberek közötti harc már évek óta tart. Amikor 2002 áprilisában a hivatal engedélyezte a botulinum toxin kozmetikai forgalmazását, néhány hét múlva Allison Brashear és munkatársai előadásban ismertették az agyi katasztrófa után lábadozó betegek rehabilitációja során nyert tapasztalataikat.

A kutatók egy éven keresztül kezeltek csaknem 300, súlyos beteget. Ezeknek az embereknek a mozgása újra megindulhatott, amikor a botox hatására addig rögzült karjuk, lábuk végre megmozdult.

"Vizsgálatunk azt mutatja, hogy a botulinum toxin csökkenti a mozgást gátló tüneteket, anélkül, hogy mellékhatások jelentkeznének, így az agyi katasztrófa utáni állapotban szenvedők és családjuk ezzel minőségi segítséget kap, mert a beteg képes ellátni magát, felöltözni, megfelelően tisztálkodni, külön ápoló személyzet nélkül" - hangsúlyozta a munkacsoport vezetője.

Az amerikai szakemberek tudják, hogy ilyen kóros helyzetek kezelésére a világ sok országában a hatóságok már engedélyezték a botulinum toxin alkalmazását - így van ez nálunk is. Az FDA viszont még mindig nem adta meg jóváhagyását a készítmény használatára ilyen kóros helyzetekben. Nem véletlen, hogy az orvostudomány sok képviselőjének az a véleménye, hogy a mindenható hivatalt ideje volna átszervezni.

Az amerikai beteg egyelőre elmondhatja: "A botox-injekció segítségével nem nyerhetjük vissza mozgásunkat - csak a ráncainkat veszthetjük".