• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

      Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Szívelégtelenség - évente 30-40 ezerrel nő az új betegek száma

Egészségmagazin 2022.12.08 Forrás: Weborvos
Szívelégtelenség - évente 30-40 ezerrel nő az új betegek száma

A szívelégtelen beteg létszáma mindössze azért nem nő 150-200 ezer fölé, mert a betegek mintegy fele 5 éven belül meghal.    

A szívelégtelenség Magyarországon vezető haláloki tényező. A riasztó számok csökkentése érdekében sok a tennivaló, de legtöbbet mégis mi magunk tehetünk a megelőzés érdekében. A betegség előfordulásáról, típusairól és a megelőzésről beszélgettünk dr. Simonyi Gábor PhD, osztályvezető főorvossal, tanszékvezető-helyettessel.

Mikor beszélünk szívelégtelenségről?

A szívünk tulajdonképpen egy izompumpa, ami a szervezet vérkeringését működteti. Szívelégtelenség esetén a szív pumpafunkciója károsodik. Ennek következménye, hogy nem tud elegendő vért pumpálni a keringésbe, másrészt nem tud elegendő vért befogadni a keringésből, vagy akár mindkét eset egyszerre is fennállhat. Szívelégtelenségben a szervek nem jutnak elegendő oxigénhez, vérhez, ebből adódnak a tünetek.

2021-ben az Európai Kardiológiai Társaság a szívelégtelenségnek 3 fő típusát különböztette meg. Az egyik típus a csökkent ejekciós frakcióval (az a vérmennyiség, ami kilökődik a szívkamrából egy szívösszehúzódás alatt) járó szívelégtelenség, amely során a pumpafunkció károsodik. A második típus, amikor a pumpafunkció csak kis mértékben károsodik, s végül a harmadik típus, a megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség, amikor a pumpafunkció megőrzött ugyan, de a szív bal kamrája nem tud ellazulni vagy megtelni rendesen. A három típus közül ez a leggyakoribb.

A riasztó számokról

„Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a legfőbb vezető haláloki tényezők, megelőzik még a daganatos betegségeket is. A nők esetében 55%, míg a férfiak esetében 45% a kardiovaszkuláris betegségekben elhunytak aránya” – tudtuk meg Dr. Simonyi Gábortól.

Ezen a betegségcsoporton belül is a szívelégtelenség a leggyakoribb halálok, becslések szerint világszerte 65 millió embert érint a szívelégtelenség valamelyik típusa. A betegség előfordulása az életkor előrehaladtával nő, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy 65 év felett a népesség 10%-a szenved szívelégtelenségben.

„Ami a hazai adatokat illeti, körülbelül 150-200 ezer szívelégtelenségben szenvedő beteg van az országban, ők ugye a diagnosztizált betegek. Ha hozzávesszük a nem diagnosztizált betegeket is, akkor akár duplájával is számolhatunk” – tette hozzá a főorvos.

Mi a tendencia a betegek számát illetően?

Magyarországon évente 30-40 ezer új, szívelégtelenséggel küzdő beteget diagnosztizálnak. A tendencia tehát az, hogy világszerte és hazánkban is nő a szívelégtelenség gyakorisága, aminek számos oka van. Többek között nő a várható élettartam, egyre több az idős ember. Az idősebb társadalomban pedig gyakrabban fordul elő magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, szívkoszorúér-betegség, magasabb az elhízottak aránya. Ezek a betegségek pedig kiváltó tényezők lehetnek. Sajnos elmondhatjuk, hogy az említett összes szívelégtelen beteg létszáma mindössze azért nem nő 150-200 ezer fölé, mert a betegek mintegy fele 5 éven belül meghal.

Hogyan előzhető meg a szívelégtelenség?

Mint sok betegségnél, a szívelégtelenség esetén is fontosak az örökletes tényezők, tehát a hajlam adott. Ugyanakkor az életmód alapvetően befolyásolja, hogy ez a hajlam megnyilvánul-e egyáltalán, s ha igen, milyen életkorban jelentkezik. A legtöbbet tehát mi magunk tehetünk a megelőzés érdekében. A mozgásszegény életmód helyett váltsunk aktívabb életmódra, válasszuk a lépcsőt a lift helyett, gyalogoljunk néhány megállót, s mindezt tegyük rendszeressé. A másik fontos terület a táplálkozás: kerüljük a túlzottan sós, magas energiatartalmú ételeket, fogyasszunk inkább vitaminokban gazdag, magas rosttartalmú ételeket, valamint naponta gyümölcsöt és zöldséget is! Ezzel több betegséget is megelőzhetünk – cukorbetegséget, magasvérnyomás-betegséget -, amelyek a szívelégtelenség kiváltó tényezői lehetnek.

Ha már diagnosztizált betegek vagyunk, különösen fontos az orvos utasításainak pontos betartása, a terápiahűség. A szívelégtelenség ugyanis nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel és odafigyeléssel szinten tartható.

Kapcsolódó hírek