• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Szívünk Napja: egyre több fiatal szív van veszélyben

Egészségmagazin 2021.09.24 Forrás: Weborvos
Szívünk Napja: egyre több fiatal szív van veszélyben

A szívelégtelenség kezelésének lehetőségei egyre bővülnek, ezek megismerésére is jó alkalom a Szívünk Napja.

Szívinfarktus, szívelégtelenség, szívritmuszavar - korábban egyértelműen időskori betegségeknek gondoltuk a szív- és érrendszeri bajokat, ma már mind több, akár egészen fiatalnál is jelentkezhetnek az akut tünetek. Ugyan leggyakrabban elsősorban élsportolók tragédiái miatt kerül elő ez a probléma, bizony ma már egyáltalán nem ritka, hogy harmincas, vagy még fiatalabb embereknek van szüksége gyakran életmentő beavatkozásra. A genetikai adottság hatása is korábban jelentkezik, de az életmód, a stressz, a környezeti tényezők is mind-mind szerepet játszanak abban, hogy sajnos nővekszik a fiatal betegek száma, ezt pedig a Covid19 járvány még inkább felerősítette. Erre hívja fel a figyelmet a SZÍVSN Országos Betegegyesület az idei Szívünk Napja rendezvény alkalmából kiadott közleménnyel.

Az egész világot sokkolják azok a hírek, amikor egy élsportoló összeesik a pályán, az életéért pedig heroikus küzdelmet folytat egy orvos csapat, sajnos nem ritkán hiába. Csak Magyarországon nem egy ilyen tragédiának voltunk szemtanúi, de a fiatalkori szívprobléma ma már mind gyakoribb, nem csak az extrém terhelésnek kitett sportolók körében. Egyáltalán nem ritka, hogy egy harminc- negyven éves páciens kér azonnali segítséget, egyre fiatalabb korban jelentkeznek már a szívproblémák. Fontos tudni azt is, hogy a fiatalkorban elszenvedett szívroham nem jelent feltétlen könnyebb felépülést, a szervezetre ugyanúgy komoly veszélyt jelent. Egy második szívroham vagy a stroke kockázata pedig ugyanolyan magas, mint azoknál, akik idősebb korban kapnak először infarktust. A megelőzés tehát itt is kulcsfontosságú, ennek érdekében pedig sokat tehetünk azzal, ha egészségesebb életmódra váltunk, és családtagjainkat buzdítjuk erre - beleértve a gyermekeket is. 

„Legyen az szívinfarktus, szívelégtelenség, szívritmuszavar, egyre fiatalabb korban jelentkeznek a szív-és koszorúér betegségek, nem ritkán fiatal nők körében. Ők ráadásul hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket, mert nem is gondolnak arra, hogy bármilyen bajuk lehet. Nálunk a Városmajori Klinikán ma már egyáltalán nem kuriózum, ha egy fiatalnak kell akut segítség. Sajnos ma már korábban is jelentkeznek a genetikai okok miatti problémák, erre pedig ráerősít az életmód. Ma már egyáltalán nem az idősek, pláne nem csak a férfiak betegsége. Mind több fiatal nőnél tapasztalhatók panaszok, igaz, az ő esetükben mondjuk hormonális hatások, a stressz is okozhatnak, mondjuk szapora szívverést, de ugyanilyen esélye van annak, hogy szívritmuszavar van a tünetek hátterében. Nagyon fontos, hogy már a vészhelyzet előtt vegyük komolyan a panaszokat”- mondja dr. Nagy Klaudia Vivien, PhD egyetemi adjunktus, Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika kardiológusa.

„Mindegy, hogy hány évesek vagyunk, figyeljünk a jelzésekre. Főleg, ha a családban, anyai, apai ágon volt már szívbetegség, az esélye ennek ugyanis 20-30 százalékkal nagyobb, ha ráadásul a dohányzással, túlsúllyal, mozgásszegény életmóddal erre még ’rá is segítünk’, ez a veszély még nagyobb. Ha viszont ezekre figyelünk, a kialakulás kockázata jelentősen csökken. Figyeljünk! Amennyiben eddig teljesen jó fizikális állapotban voltunk, de nehézlégzésünk lesz, szapora szívverésünk, vagy a szív kihagy, kifulladunk, ha két emeletet gyalog meg kell tennünk, fáradékonyabbak leszünk, csökken a terhelhetőségünk, akkor fontos a kardiológiai kivizsgálás. Ugyanilyen jelzés a mellkasi nyomás, jellemzően a szegycsont mögötti nyomó, kisugárzó fájdalom.

Az okosórák nagyon sokat tudnak segíteni a diagnosztikában, a jobb minőségű laikus eszközök kiváló EKG-képeket tudnak már készíteni, amelyek segítségével sokkal könnyebben kapnak a szakemberek teljes képet és meg tudják állapítani, mi is áll a panaszok hátterében. A sport ugyan komoly védőfaktor, viszont az extrém terhelés bizonyítottan nem tesz jót a szívnek. Ha például genetikailag kódolt szívizombetegségünkvan, az így könnyebben előjön. Ez egy ideig jó hatással is lehet a teljesítményre, ezért alattomos, idővel ugyanis akár tragikus szívritmuszavart, vagy szívelégtelenséget okozhat, de maga ez a terhelés is károsíthatja a szívizmokat. Ezért aki ultramaratonra, vagy bármilyen extrém teljesítményre készül, mindenképp kardiológiai kivizsgálással kezdjen neki”- figyelmeztet Dr. Nagy Klaudia Vivien.

A háziorvosok nyilvántartásai szerint csak 2017-ben 3,1 millió 19 évesnél idősebb beteget kezeltek magas vérnyomással Magyarországon. Ugyanakkor a 19 év alattiak körében közel 11 ezer hipertóniával küzdő beteget tartottak számon. Az érintettség azonban lényegesen magasabb lehet mindkét korcsoport esetében, a tünetmentesség és a szűrővizsgálatok hanyagolása miatt.

 „Mind több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy már a 20-as és 30-as korosztályban egyre többeket érint a szívroham. Bár tisztában vagyunk vele, hogy az elhízás milyen egészségügyi problémákhoz - például szívbetegségekhez - vezet, a statisztikák szerint mégis egyre nő a túlsúlyos emberek aránya. Az európai lakosság több mint fele legalább túlsúlyos és 20 százaléka elhízott. Becslések szerint ráadásul 10 éven belül 50 százalékra nőhet az utóbbiak aránya. Magyarországon különösen rossz a helyzet: az elhízottak aránya nálunk a legmagasabb Európában, különösen ijesztő, hogy nemcsak a felnőttek, de a gyerekek között is nő a jelentős súlyproblémákkal küzdők száma, ami fiatal felnőttként már komolyabb betegségekkel járhat, így a szívroham kockázata jóval magasabb azoknál, akik már gyerekkorukban elhíznak. Ugyanilyen tényező a stressz, gyulladást válthat ki a koszorúerekben, ami növeli a vérrögök kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a stresszes életmódot folytatók között jóval több a szívbeteg. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója, ráadásul az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint pedig a 22-39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet. Fontos lenne tehát, hogy a 20-as és 30-as éveink ne a teljesítménykényszerről, túlhajtásról szóljanak”- mondja Bernáth-Lukács Zsuzsa a SZÍVSN országos betegegyesület vezetője.

A szívbetegségek másik fontos rizikófaktora a dohányzás, amely még mindig túlságosan gyakori a fiatalok, főleg a fiatal nők körében. Sőt, a 25-44 éves korosztályban közel kétszer annyian gyújtanak rá rendszeresen, mint az idősebbek. Egy, a The British Medical Journal című szakmai folyóiratban közölt tanulmány szerint pedig napi egy cigaretta majdnem 50 százalékkal növeli a koszorúér-betegségek kockázatát. Bár a szívinfarktus sokszor derült égből villámcsapásként sújt le, általában a szervezet már előre jelzi, hogy gond van - ám fiatalként ezeket sokan nem veszik elég komolyan. Ez nemcsak a páciensekre, de az orvosokra is jellemző. Míg egy 60 év feletti férfinál fokozott izzadás, fáradékonyság, légszomj esetén azonnal elrendelik az EKG-vizsgálatot, egy 30-as férfinál gyakran csupán kímélő életmódot javasolnak. Éppen ezért fontos, hogy saját magunk is figyeljünk a vészjelekre.  

„A génjeinkben hordozott 120 évből a túlsúly, a dohányzás a feldolgozatlan stressz és a helytelen életmód 40-50 évet is lefaraghat. Fontos, hogy a tünetekre figyeljünk, és ne késlekedjünk mentőt hívni, ha mellkasi panaszt, ehhez társuló magas vérnyomást, szapora pulzust érzékelünk. Hazánkban 300 000 főre tehető a szívelégtelenek száma. Náluk gyakori tünet a légszomj és a gyengeség, ebből következik a rossz közérzet, szorongás és az aggodalom, mert nehéz megbirkózni így a mindennapokkal. Szűk a cipő a lábak és a bokák, sokszor a has hirtelen megduzzad, viszont a kar, kéz, lábszár fázik a rossz vérellátás miatt” mondja a SZÍVSN elnöke.

A szívelégtelenség kezelésének lehetőségei egyre bővülnek, ezek bemutatására mindenkit szeretettel hív meg a Testnevelési Egyetem K épületében szeptember 26-án megrendezendő Szívünk Napjára.

Legolvasottabb cikkeink