A gyermek-sürgősségi osztály eseteinek harmada megoldható lenne interneten vagy telefonon.
A gyermek-sürgősségi esetek több mint 25 százalékát az Interneten át is meg lehetne oldani. Egy New Yorki közösségi tanulmány kimutatta, hogy a gyermek-sürgősségi osztály eseteinek közel 28 százaléka megoldható lenne egy igen költséghatékony internetes vagy telefonos orvosi szolgálat létrehozásával, állítják a Rochesteri Orvosi Központ egyetemének kutatói. Az eredményeket a Pediatric Academic találkozóján tették közzé Honoluluban.
"Kiderült, hogy minden negyedik lakos nem sürgős ügyben keresi fel a sürgősségi osztályt" - mondta Kenneth McConnochie, a kutatás vezetője, a Golisano Gyermekkorház professzora. „Ez rendkívül veszteséges, mindkét fél számára" - tette hozzá.
McConnochie és munkatársai rochesteri központtal olyan „teleorvosi" szolgálatot vezetnek, mely interaktív, Internetes alapú „vizsgálatokat" biztosítanak általános tünetek felismerésére és kezelésére 19 iskolában és gyermekvédelmi központban. A város legnagyobb sürgősségi osztályának 2006-os betegforgalmi adatait analizálták a 19 év alatti korosztályra vonatkozóan.
A „teleorvosi" szolgálat több mint 6000 esetben bizonyult hatásosnak, mely illusztrálja a technológia kiterjesztésének lehetőségeit. A több mint 22 000 sürgősségi osztályon vizsgált esetet több kategóriába sorolták. Az első kategória eseteit, pl. a fertőzéseket, torokfájást minden esetben lehetett kezelni ezzel a módszerrel. A második csoportba tartozó esetek egy része is megoldható ilyen módon (pl. asztmás roham). Az esetek közel 28 százaléka az első kategóriába esett. Ha ezeket mindet a „teleorvos" segítségével kezelnék, az 12 000-el csökkentené a sürgősségi osztályok forgalmát évente.
"Ezzel nem csak felszabadítanánk a sürgősségi osztályt a rászorulók számára, hanem a szülőknek is kevesebb járulékos költségük lenne, és sokkal időtakarékosabb, személyre szabott kezelést kaphatnának." – mondta McConnochie. De ezzel nem csak a szülők nyernének. A teleorvosi szolgálat a biztosítók és a közösség érdekeit is szolgálná.
Tanulmányukban két csoportra osztották a gyerekeket. Az egyik csoport felkereshette a háziorvosát, a sürgősségi osztályt és a teledoktort. A második csoport számára csak az első kettő állt rendelkezésre. Feljegyezték, hogy melyik csoport melyik lehetőséggel élt, és milyen gyakorisággal. Az első csoportba tartozó családok 23 százalékkal többször fordultak segítségért betegség esetén. Viszont a sürgősségi osztályt 24 százalékkal kevesebbszer keresték fel, és mivel ez az ellátási forma hétszer annyiba kerül, mint a rendelői vizsgálat vagy a teledoktor, így a biztosítók számára ez költségcsökkenést jelent. Az elv hasonló az étkezési szokásokhoz. Nem feltétlenül táplálkozik egészségtelenebbül az, aki 20 féle ételt eszik egy nap, mint az, aki csak 12-t. Ugyanígy nem állíthatjuk, hogy a több orvosi vizsgálat többe is kerül.