• nátha
    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Terhelési nehézlégzés, éjjeli köhögés: az első jelek?

Egészségmagazin 2018.05.07 Forrás: Budai Allergiaközpont
Terhelési nehézlégzés, éjjeli köhögés: az első jelek?

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, mely nem egyik napról a másikra alakul ki.

Az asztmát sokan csak az asztmás rohammal azonosítják: a beteg hirtelen befullad, nem kap levegőt, zihál, inhaláló készülékre van szüksége, amitől jobban lesz. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az asztmának ennél sokkal több arca van, változatos tünetei miatt pedig gyakran valóban csak későn, a valódi asztmás roham bekövetkezésekor kerül diagnosztizálásra. Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, mely nem egyik napról a másikra alakul ki. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy az asztmára kezdeti jelek figyelmeztetnek, épp úgy, ahogyan a már diagnosztizált betegeket is állapotuk rosszabbodására.

Nem természetes, ha a busz után futva zihál

Az asztma tünete is lehet, ha könnyen kifullad, gyakran elsőként jelzi a betegséget a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Intő jel lehet, ha a gyermek nem szívesen vesz részt a fogócskában, a futkározásnak gyakran zihálás, köhögő roham vet véget. Asztma felnőttkorban is kialakulhat, nem pusztán az állóképesség hiánya, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt. A túlsúly gyakran elfedi a betegséget, az érintettek úgy gondolják, hogy a séta közbeni fújtatás kizárólag a plusz kilók cipelésének következménye, valójában pedig az asztma tünetei jelentkeznek náluk.

Éjszakai köhögőrohamok

Fekvő helyzetben köhögésre ingerelhet például allergia miatti krónikus orrmelléküreg gyulladás is, ilyenkor a hátsó garatfali csorgás miatt jelentkező köhögés nem hagyja aludni a beteget. Gyakran okozza reflux is, amikor a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, emiatt köhögési ingert vált ki. Az éjszakai köhögőrohamok gyakran az asztma első jelei, ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha nem fordulunk orvoshoz, akkor nemcsak a kialvatlanságot kockáztatjuk, de az alapbetegség is egyre súlyosabbá válhat.

Mi történik, ha orvoshoz fordulunk?

Ha asztmára utaló tüneteink vannak, tüdőgyógyász tud segíteni a kezelésben. Ismétlődő köhögési rohamok és terhelésre jelentkező nehézlégzés kapcsán első körben biztosan szükség lesz légzésfunkciós vizsgálat elvégzésére, melynek segítségével képet kaphat a tüdő állapotáról. Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a panaszokat asztma okozza, akkor a kezelőorvos személyre szabott kezelést állít össze, amivel időben elkezdett kezeléssel a tüneteink teljesen meg tudnak szűnni. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető, a betegek egészséges társaikhoz hasonlóan jó életminőséget tudnak elérni, megfelelő kezeléssel.

Örökre gyógyszert kell majd szednem?

Az asztma kezelése lépcsőzetes felépítésben történik, elsősorban a tünetek határozzák meg, hogy milyen rendszerességgel, milyen gyógyszereket kell szednie a betegnek. A fél- egy évenkénti kontroll alkalmával az aktuális állapot függvényében a kezelés le- és felfelé is módosítható, tehát emelni és csökkenteni is lehet a szükséges gyógyszerek mennyiségét. Nem kell tehát örökre ugyanazokat a gyógyszereket szedni, folyamatos kontroll mellett állítjuk be az a mennyiséget, amellyel a beteg tünetmentesen élhet, sportolhat is – magyarázza dr. Potecz Györgyi.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink