• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Több ok is állhat a krónikus légszomj hátterében

Egészségmagazin 2022.09.02 Forrás: Tüdőközpont
Több ok is állhat a krónikus légszomj hátterében

Előfordulhat, hogy nem lehet fizikai elváltozást kimutatni a légszomj hátterében, ilyenkor is gondolni kell stresszre, szorongásra, depresszióra is.

Légszomjat több betegség is okozhat, de akár túlsúly esetén vagy stresszhelyzetben is nehezebb lehet a levegővétel. Ha visszatérő problémával van dolgunk, indokolt a tüdőgyógyászati kivizsgálás. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy milyen kiváltó okok állhatnak a krónikus légszomj hátterében. 

Akut vagy krónikus légszomj – ez a különbség

Az akut, vagyis hirtelen jelentkező légszomj rendszerint azonnal ellátást igényel. Az egyik pillanatról a másikra bekövetkező fulladás érzés oka lehet például életveszélyes allergiás reakció (anafilaxia), tüdőembólia vagy idegentest belélegzése (félrenyelés), de jelezhet asztmás rohamot is. 

A krónikus légszomj ezzel szemben hosszú időn át, tartósan fennálló állapotot jelöl, amely kezelés nélkül rendszerint rosszabbodik. A hátterében több kiváltó ok is állhat, ezek lehetnek:

-        tüdőbetegségek, mint például COPD, súlyos asztma, krónikus hörgőgyulladás, tüdőfibrózis, tüdődaganat, de gyakran jelentkezik poszt-covid tünetként is, a koronavírus-fertőzés lezajlását követően akár hetekig, hónapokig is megmaradhat.

-        az esetek többségében valóban tüdőgyógyászati eredetű a probléma, de a légszomj okai lehetnek emellett szívbetegségek, súlyproblémák és egyéb betegségek is, mint például pajzsmirigybetegség, vérszegénység, refluxbetegség, ritkábban anyagcsere betegségek (pl. cukorbetegség) és dohányzás is. 

Dr. Tárnok Ildikó elmondta, hogy a tüdőgyógyászati kivizsgálás során a tüdőbetegségek lehetőségét lehet megerősíteni vagy kizárni. A kivizsgálást nem javasolt halogatni, ha visszatérő, esetleg még csak terhelésre jelentkező légszomjat tapasztalunk, mert kezelés nélkül a tünetek erősödésére számíthatunk. 

Ha már ismert tüdőbetegség mellett jelentkezik légszomj, akkor soron kívül is forduljunk orvoshoz, mert ahhoz, hogy a további súlyosbodást megelőzzük, a gyógyszerek módosítására lehet szükség. Az is előfordulhat, hogy nem lehet fizikai elváltozást kimutatni a légszomj hátterében. Ilyenkor stresszre, szorongásra, depresszióra is gondolni kell, az akut légszomj lehet pánikroham tünete is.