Tudnivalók az aranyérről

Az aranyeresség gyakori betegség, a felnőtt lakosság mintegy harmadát érinti, és az életkor előrehaladtával, ötven éves kor környékén már a lakosság fele találkozik aranyeres tünetekkel. Az aranyér betegségekkel kapcsolatban a Dr. Rose Magánkórház proktológusa, Dr. Mocsári Diána foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

Az aranyerek a végbél utolsó szakaszának természetes képződményei, minden ember szervezetében megtalálhatóak. Legfontosabb feladatuk a széklettartás és a székelés szabályozása. Amennyiben a végbél falában lévő vénatágulatok megereszkednek, és különböző panaszokat okoznak, akkor beszélünk aranyér betegségről.

Az aranyeres csomók kialakulásakor a nem megfelelő működés esetén a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok különböző panaszokat okozhatnak (vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, megereszkedhetnek és váladékozhatnak).

Gyakran kérdezik, hogy rosszindulatú elváltozással állunk-e szemben. Fontos, hogy az aranyeres betegség nem tud rosszindulatúvá válni, azonban a megfelelő diagnózis elengedhetetlen, hogy kizárjuk nincs-e egy másik betegség a tünetek háttérben. Az aranyér kezdetben friss piros, végbéltáji vérzést szokott okozni. Fájdalommal nem jár. Később kitüremkedést okozhat a végbélből, mely viszketést, váladékozást idéz elő. Kezelés hiányában hosszútávú diszkomfortérzetet eredményezhet, később akár kizáródhat, mely nagy fájdalommal jár, azonnali műtéti beavatkozással orvosolható csak.

Ahogy a legtöbb betegséget, az aranyeres panaszokat is számos életmódbeli szokásunk előidézheti. Általában a gyengébb kötőszövetűek hajlamosabbak az aranyér kialakulására, de a mozgáshiány, a rostszegény táplálkozás, a nem megfelelő folyadékbevitel, a rendszertelen széklet, tartós fizikai terhelés, hasüregi nyomás fokozódása - ami különösen a terhesség és a szülés alatt jellemző - is előidézheti.

Akinek a családjában előfordult már aranyér betegség, annál nagyobb esély van az aranyér problémák kialakulására.

A betegségnek négy fázisa van, minden esetben fontos felmérni, hogy milyen mértékű problémával állunk szemben:

Első stádium: mérsékelten vannak megnagyobbodva az aranyeres csomók, vérezhetnek, de nem fordulnak ki.

Második fokozat: a vérzés mellett a csomók kifordulnak a végbélből, de maguktól vissza is húzódnak.

A harmadik stádium: a csomók spontán kicsúsznak.

A negyedik fázis: az aranyeres csomók állandóan a végbélnyíláson kívül helyezkednek el.

A proktológiai vizsgálat nem fájdalmas

A pontos diagnózis megállapításához elengedhetetlen a fizikális vizsgálat, mely ambuláns körülmények között zajlik. A vizsgálat bal oldalfekvő helyzetben, hashoz felhúzott lábakkal történik kezdve a végbéltáj megtekintésével. Ezt követi a rectalis digitális vizsgálat, mely során mutató ujjunkkal belülről tapintjuk meg a sphincter (belső záróizom) tónusát, ennek működését, illetve a medencefenéki izomzat állapotát. Ezt követi az anoscoppal történő vizsgálat, mellyel 11-12 cm-ig tudjuk megtekinteni a canalis ani (anális csatorna) belsejét. Ezt követően a pácienst részletesen tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről, illetve a terápiás lehetőségekről. Minden páciens részére egyénre szabott terápiát állítunk fel a vizsgálat alapján. Fontos leszögezni, hogy a vizsgálat kellemetlen, azonban nem fájdalmas. Az aranyérbetegség diagnosztizálása esetén stádiumtól függően különböző, egyénre szabott terápiák (intimtorna, gyűrűzés, súlyos esetben pedig a műtét) segíthetnek a panaszok megoldásában.

Hogyan előzhetjük meg az aranyér pronlémák kialakulását?

Egészséges táplálkozással, sok növényi rost, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru, müzli, nyers zöldség, fogyasztásával.

Megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással: egy felnőtt embernek 2-3 liter folyadékra lenne szüksége naponta.

Mozogjunk többet, az ülőmunkát végző, autóval közlekedőknek több időt kellene szakítaniuk könnyű, ritmusos mozgásokra.

Törekedjünk az ideális testsúlyunk elérésére. A túlsúly más betegségek mellett az aranyerességnek is az egyik hajlamosító tényezője.