Tudod-e, hány éves a szíved?

Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, könnyen előfordulhat, hogy a szíve „öregebb", mint a valós életkora. Dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológusa az összefüggésekre és a tennivalókra hívta fel a figyelmet.

Mi veszélyezteti a szívet?

Az amerikai férfiak közel felének legalább öt évvel „idősebb" a szíve, mint a valós életkor, ez az arány valamivel kedvezőbb a nőknél – áll a U.S. Centers for Disease Control and Prevention közleményében. A szív “életkorát" a következő értékek alapján számították ki: vérnyomás, testtömeg- index, a cukorbetegség és a dohányzás megléte. Az eredmények egyes szélsőséges esetekben komoly eltéréseket is mutathattak: egy 45 éves férfinak például “75 évesnek" bizonyult a szíve, mert dohányzott, kezeletlen magas vérnyomással és diabétesszel élt. A szív ilyen értelmű elöregedése pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke kockázatát – hangsúlyozzák a szakemberek.

Mit lehet tenni?

- A legkézenfekvőbb teendő az egészségesebb életmód kialakítása. Ennek öt alapeleme az egészséges vérnyomás, a koleszterinszint és testsúly beállítása, a rendszeres fizikai aktivitás és a dohányzás elhagyása – ismerteti dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológusa.

– Sokan legyintenek, mondván, 50-60 évesen már túl késő változtatni, holott ez nem igaz. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett.

Persze megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. Éppen ezért fontos, hogy különösen, akiknél a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, esetleg nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, időnként panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- érrendszeri szűrővizsgálaton.

Ugyanígy fontos felfigyelni a sokszor jelentéktelennek tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a korábbinál nehezebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés. Minden panasz jelentős lehet, különösen, ami pihenésre enyhül.

Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni?

A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához kapcsolódó hormonális változások nők esetében olyan gyorsan nő a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, hogy az meg is haladja az azonos korcsoportú férfiakét, sőt, például szívinfarktus esetén annak súlyossága, halálozása a férfiakéval összevetve gyakran súlyosabb. Így a teljes élettartamra vetítve a kockázat a két nem tagjai között végső soron közel azonos.

A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

- Mellkasi, gyomortáji, toroktáji, állkapocstáji fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
- Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzést tapasztalunk.
- Amennyiben szívdobogás-érzés, magas pulzusszám jelentkezik.
- Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság esetén.
- Amennyiben a vérszerinti rokonságban szívbetegség előfordult már. (Tudnivaló, hogy az újabb és újabb generációkban a szívbetegség és rizikófaktorai egyre fiatalabb korban lépnek fel.)
- Cukorbetegség, hormonális (pl. pajzsmirigy) betegségek, alkohol problémák fennállásakor panaszmentesség esetén is érdemes szűrni, mert a vegetatív és érző idegrostok esetleges károsodása miatt a fájdalomérzés kieshet, amely miatt például a szívinfarktus diagnózisa késhet, növelve ezzel a halálozási kockázatot.