Figyeljünk arra, hogy alacsony nátrium tartalmú vizet válasszunk, javasolják a szakértők.
Annak ellenére, hogy nem érezzük az ízén, az ásványvízben is van só. Ráadásul nem is kevés, a csapvízzel összehasonlítva olyan sok, hogy a szakértők szerint, ha csak palackozott vizet fogyasztunk, az komolyan hozzájárulhat a szervezet túlzott sóbeviteléhez - olvasható a Semmelweis Figyelőben.
Többszáz éve akár a Duna vagy más folyó, patak, forrás vízéből is bátran ihattunk volna. Az akkor élő emberek igencsak meglepődtek volna, ha valaki azt állítja, hogy az ezredfordulóra már palackokban fogják árulni a források vizét, legalább annyira, mintha ma azt hallanánk, hogy idővel palackozott levegőt fogunk szippantgatni. Az ásványvíz-divat persze a természetes vizek szennyezésének a következménye, hiszen az emberek már egyre kevésbé tartják egészségesnek a csapvizet.
Egészségesek, de csak mértékkel
Az ásványvizek valóban egészségesek, ugyanakkor a vásárlók többnyire nem számolnak a magas só-és egyéb ásványi anyag tartalmukkal. A boltokban itthon több mint hetvenféle palackozott víz kapható, amelyeknek só, vagyis Na-tartalma széles skálán mozog. A túl sok sóbevitel pedig ismert, hogy magas vérnyomáshoz és szívelégtelenséghez vezethet.
„A nátrium vizet tart vissza a szervezetben és a térfogat-növekedés emelkedett vérnyomást hoz létre. Ugyanakkor fontos sejtélettani folyamatokban alapvető szerepet játszik a nátrium, ezért hiánya is betegséget, tüneteket okoz. Napi 1,5 grammnyi nátriumfogyasztás javasolható (65mmol/nap), de fontos, hogy ez a mennyiség ne haladja meg a 2,3 gramm/nap mennyiséget (100 mmol/nap)" - olvasható Kiss István: Ásványvízfogyasztás Magyarországon című tanulmányában, ami a Lege Artis Medicinae c. szaklapban jelent meg 2010 januárjában.
Kiss és kollégái munkájukban arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a sóbevitelt az ásványvíz tudatos megválasztásával is befolyásolhatjuk. „A felnőtt ember nátriumkészlete 83-97 g között van, amelynek 50%-a kicserélhető formában a szervezet víztereiben, 10%-a a sejtekben és 40%-a kötött formában a csontokban, kötőszövetekben van. A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában" – áll a tanulmányban.
A lakosság több mint a dupláját fogyasztja a napi ajánlott mennyiségnek
Magyarországon ehhez képest a javasolt 5-6 g/nap alatti sófogyasztás (kb. 1 teáskanál) helyett több mint a dupláját, 15 g/nap feletti mennyiséget fogyasztunk. Ez a döbbenetes mennyiség több forrásból származik. Egyrészt a zöldségekben és más feldolgozatlan ételekben oldott formában természetes is jelen van, másrészt főzés közben túl sok sót adunk az ételeinkhez. A legrosszabbak ilyen szempontból persze a kész, feldolgozott, vagy gyorsétteremi ételek, amelyek gyakorlatilag tele vannak sóval. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) felmérései alapján az európai lakosság sóbevitelének a 70-75 százaléka származik ezekből az ételekből.
A szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy érdemes az ásványvizek sótartalmára is odafigyelni, hiszen sok Na-t „spórolhatunk" meg egy jól kiválasztott vízzel. „A hazánkban egyébként is magas konyhasófogyasztás miatt hypertoniabetegségben, cukorbetegségben és krónikus veseelégtelenségben is egyértelműen előnyösebb az alacsony nátriumtartalmú (20 mg/liter alatti) ásványvizek rendszeres fogyasztása. A nagyon sós ásványvíz egészségeseknek sem javasolt, mert hajlam esetén nagymértékű, rendszeres fogyasztáskor hypertonia kialakulását eredményezhetik" - összegzik a kutatók.
A só hiánya is veszélyes
A só esetében nagyon fontos az arany középút. Ha ugyanis átesünk a másik végletbe, és túl kevés sót viszünk be a szervezetünkbe, akkor az Na-hiány, hyponatrémia lép fel, ami szintén veszélyes állapot. Előfordulhat sportolás közben, vagy hányás, hasmenés következtében, tehát akkor, ha folyadékot vesztünk és sima víz formájában pótoljuk a veszteséget, az elvesztett ásványi anyagokat és a sót pedig nem. Ez gyakorlatilag kimossa a szervezetből a minimálisan szükséges sót, hiszen például az izzadság mennyisége erőteljes mozgás és meleg hatására elérheti a 2 litert is, ami körülbelül 2 gramm Na-t tartalmaz. A tüneteket könnyű összekeverni a kiszáradáséval, és még több víz elfogyasztásával csak rontanak a helyzeten. Ilyenkor a tünetek – hányinger, ingerlékenység, nyugtalanság, izomgörcsök – fokozódhatnak és akár kialakulhat a kóma vagy bele is halhatunk - szerencsére ez azért igen ritka.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!