Új műtéti eljárás a keresztszalag szakadás gyógyítására

Fájdalmasan és rémisztően hangzik, ha elszakadnak a térdízületi keresztszalagok, évtizedekkel ezelőtt ugyanis sokáig tartó operációval és lábadozási időszakkal járt egy ilyen sérülés, a műtét eredményessége pedig kétesélyes volt. Télen azonban, amikor tombol a sí- és snowboardszezon, sokan korcsolyáznak, megszaporodnak a keresztszalag sérülések is. Egy újfajta technika alkalmazásával azonban nem kell lemondani arról, hogy az ízület a baleset előtti állapotban és hatékonysággal legyen használható.

Egyes sporttevékenységek és szezonális aktivitások esetében gyakori a térdízületi keresztszalag szakadás, nem véletlen, hogy télen, amikor sokan síelnek, snowboardoznak, korcsolyáznak, megszaporodnak az ilyen jellegű sérülések. Bonyolultabb orvosi beavatkozást és hosszabb lábadozási időszakot kívánnak meg, hiszen ha az elülső keresztszalag elszakad, nem képes meggyógyulni, meg kell operálni, különben a térdízület elveszíti stabilitását.

Persze nem mindegy, hogy a beteg milyen életmódot folytat. A szakértő szerint nem kell mindenkinek elülső keresztszalaggal együtt élnie. Ha nem végez rendszeres fizikai aktivitást, vagy nem sportol, minden különösebb probléma és tünet nélkül elélhet elszakadt elülső keresztszalaggal is. Az aktív életmódhoz azonban mindez elengedhetetlen. „Az elülső keresztszalag a térdízület elülső stabilitásához szükséges. Ha ez hiányzik, akkor a térd kóros mozgást végez, ez pedig felgyorsítja az ízületi felszínt borító porc kopását, amely idővel akár protézis beültetéséhez is vezethet” – fogalmazott dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd traumatológusa, baleseti sebész főorvosa.

Elsősorban kosárlabdázókra, labdarúgókra, síelőkre jellemző ez a sérülés, illetve minden olyan tevékenységet végzőre, aki hirtelen irányt változtat a fizikai aktivitás során. A mozgás közben az adott végtag letapad, majd hirtelen a térdből elfordul. A szalagok egy ideig bírják a feszülést, később azonban elszakadnak, erőteljes fájdalmat okozva a sportolónak. Míg évekkel ezelőtt ezek a sérülések hosszú felépüléssel jártak, ma már létezik egy olyan sebészeti módszer, amellyel a páciens hamarabb visszatérhet a sportoláshoz is. Nem minden sebész végzi ezt a technikát, jó hír azonban, hogy állami és magán egészségügyben egyaránt elérhető.

„Az anatómiai elülső keresztszalagpótlás során az eredeti eredési helyére tudjuk illeszteni a szalagot egy olyan rögzítési technikával, amely során olyan stabil rögzítést érünk el, hogy nincs szükség a műtét után külső rögzítésre. Az operáció után a beteg azonnal teljes testtel terhelheti a végtagot és segédeszközre sincs szüksége a mozgáshoz. Túl azon, hogy ez a módszer felgyorsítja a rehabilitációt, hiszen azonnal mozgatni lehet a végtagot, a betegek is szeretik, hiszen nincsenek ágyhoz, vagy segédeszközhöz kötve, gyorsabban visszatérhetnek akár a munkába is” – mondta a sebész.

A beavatkozás után három hónapos gyógytorna következik,teljes mozgásszabadsággal, kerékpározásra, gyorsúszásra, egyenes vonalú futásra már néhány hét után van lehetőség. A hirtelen irányváltoztatással járó sporttevékenységekkel azonban nagyjából fél évet várni kell. Mindennek az az oka, hogy a beültetett szalagoknak be kell épülniük, ezt a folyamatot pedig nem lehet felgyorsítani. A szakember szerint azonban a rehabilitáció végén a térdízület a baleset előtti stabilitással mozgatható. Az elülső keresztszalagpótlás ezzel az egyedi eljárással többnyire 50 év alattiaknál alkalmazható a leghatékonyabban. Mivel saját ínnal pótolják a szakadt szalagot, egy bizonyos kor felett a szövetek rugalmassága már nem olyan, mint húszas, harmincas éveinkben, ezért a műtét után a térd funkcionalitása és stabilitása nem lenne megfelelő egy nem tökéletes ín beültetésével.