Újabb esély a szívinfarktuson átesetteknek őssejtekkel

Amerikai kutatók tanulmánya szerint idegenektől származó őssejtekkel is biztonságosan és hatékonyan helyreállítható a szívrohamon átesett páciensek károsodott szívizma. Az eredmény fontos előrelépés a korábbi, csak saját őssejtekkel végzett kezelésekhez képest. A kisméretű klinikai próba - amelybe harminc pácienst vontak be Miamiban és Baltimore-ban - igazolta a feltételezést, hogy ilyen esetekben bárkitől származó őssejtek felhasználhatók kezelésre. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az őssejteket a vérhez és vérkészítményekhez hasonlóan biobankokban készletezhetik a jövőben.

A kutatási eredményeket a Journal of American Medical Association (JAMA) című orvosi folyóiratban tették közzé, valamint ismertették az Amerikai Szív Társaság kaliforniai tudományos ülésén is.

A tanulmányban egy specifikus, csontvelőből származó őssejttípust használtak, amelyről úgy tudják, hogy nem löki ki a befogadó páciensek szervezete. Más sejtekkel ellentétben e sejtek felszínén nincs jelen az a molekuláris jellemző, amelynek segítségével a befogadó immunrendszere észlelné, idegenként azonosítaná, és emiatt megtámadná őket - magyarázta Joshua Hare kutatásvezető, a Miami Egyetem munkatársa. A tanulmány résztvevői évekkel korábban szenvedtek el szívrohamot, volt közöttük olyan, aki 30 évvel korábban esett át rajta. Valamennyiüknél szívelégtelenség alakult ki az infarktust követően, mert a károsodott, hegesedett szövetek gyengítették szívük működését, amely így idővel jelentősen megnagyobbodott és pumpafunkciói csökkentek.

Az őssejteket tartalmazó csontvelőt tű segítségével vették le a donorok csípőjéből, majd körülbelül egy hónapon át a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem egyik laboratóriumában szaporították tovább a sejteket. Amikor elegendő mennyiség állt rendelkezésre, visszaszállították Miamiba, és ott elvégezték a beültetéseket. Ezekben 15 páciens a saját őssejtjeit kapta meg ágyéki artériáján keresztül egy tubus segítségével feljuttatva szívéhez, 15-nek pedig másoktól származó őssejteket juttattak károsodott szívszövetei mellé.

Egy év elteltével azt állapították meg, hogy a páciensek szívében lévő hegszövet mintegy harmadával csökkent, és életminőségük is javult. Nem találtak a kutatók jelentős különbséget a két csoport tagjainak felépülése között, ahogyan a szívük állapotát jellemző paraméterek sem mutattak értékelhető eltérést. Az orvosok reményei szerint a javulás az idő múltával tovább folytatódik.