Újraélesztés: új irányelvek

Képünk illusztráció

Az utolsó két év kutatási eredményei alapján most elfogadott terápiás útmutatást az idei év elején Dallas-ban egyeztették egy konszenzus találkozó során és az amerikai, illetve az európai változat gyakorlatilag egyidőben jelenik meg a Circulation, illetve a Resuscitation hasábjain.

Az „online" publikáció előtt Dr. Jerry Nolan (Royal United Hospital, Bath, UK), a nemzetközi egyeztető bizottság társelnöke sajtótájékoztatót tartott. Hangsúlyozta, hogy az irányelvek több pontban is jelentősen átalakulnak és az egészségügyben dolgozók számára nagy feladatot jelent ezek átültetése a gyakorlatba. A tennivalók kifejezetten leegyszerűsödnek, hiszen a cél éppen az, hogy a korábbi újraélesztési útmutatást, ami olyan komplex volt, hogy végrehajtása a szakszemélyzet számára is gondot jelentett, most olyanná alakítsák, hogy lehetőleg bárki, akár különösebb előképzettség nélkül is képes legyen életet menteni.

A korábbi újraélesztési irányelv azt tanácsolta, hogy a mellkas ritmusos összenyomása, a szívmasszázs során 15 mellkas-nyomást kövessen két lélegeztetés, levegő-befúlyás. Az újabb tapasztalatok és vizsgálatok alapján az új irányelvek lényege az, hogy a szívmasszázst bármilyen okból szüneteltetni igen hátrányos, mert a reanimáció sikerét veszélyezteti, ezért csak minden 30 mellkasnyomásra jusson két lélegeztetés. Az derült ki, hogy a szívmasszázzsal újraindított vérkeringés minden, bármilyen okból történő szünet esetén nem csupán értelemszerűen leáll, hanem minden leállás után csak fokozatosan indítható el és közben a létfontosságú szervek – az agy, a szív – igen gyorsan károsodnak.

Új része az ajánlásnak az is, hogy a defibrillátor használatakor három, egymást követő áramütés helyett csak egy ütés alkalmazása javasolt, majd azonnal folytatni kell a szívmasszázst újabb két percig és a defibrillálás csak azután ismételendő. Minden egyéb beavatkozás – a szív állapotának ellenőrzése, a légutak kitisztítása, kanűl bevezetése vagy gyógyszer beadása – lehetőleg a szívmasszázs folyamatosságának megszakítása nélkül történjék. „A mellkas kompressziónak akár csak 10-20 másodperces szüneteltetése is rontja a sikeres defibrillálás esélyét" – emelte ki dr. Nolan.

Korábban a mentősök körében az „üss mielőbb" elv érvényesült: a kiérkezés után igyekeztek a defibrillátort minél korábban használni. Az új irányelv szerint a defibrillálást néhány perces erélyes szívmasszázs után célszerű végezni, mert így az eredmények jobbak.

Változások lesznek az adrenalin alkalmazását illető ajánlásban is és ebben a részletkérdésben az amerikai, illetve az európai irányelvek között van némi eltérés. Azonban attól függetlenül, hogy mikor adják a szert, abban egyeznek az irányelvek, hogy ha a kamrafibrillációt nem sikerül megszüntetni, az adrenalin adását három-öt percenként ismételni kell.

A nemzetközi bizottság tisztában van azzal, hogy minden új irányelv csak fokozatosan szívárog be a mindennapi gyakorlatba, de azt reméli, hogy az egyidejű amerikai és európai megjelenés, a vezető szaklapok figyelmet fölkeltő szerkesztőségi közleményei gyorsan terjesztik ezt a fontos – ebben az esetben szószerint életmentő – információt.

(Forrás: theheart.org. 2005. november 30.)