• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Valentin Nap: a szerelem vak?

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A vak nők helyzete még nehezebb a párválasztás terén, mint a vak férfiaké.

A vak serdülők és fiatal felnőttek körében a szerelem, a szex ugyanúgy központi téma, mint a látóknál. Többségük látó társat szeretne, a felnőtt kort elérve azonban azt tapasztalják, hogy ez nem olyan egyszerű egyik nem esetében sem, de a vak nők helyzete még nehezebb a párválasztás terén, mint a vak férfiaké - derült ki a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány (BVKI) kezdeményezésére indult tényfeltáró munka első szakaszában - ismertették az eredményeket sajtóközleményben.

Az alapítvány egyik feladata a szemléletformálás, ezért párt kereső és párkapcsolatban élő látássérült személyeket kérdeztünk arról, milyen szerelmi életet élnek vagy képzelnek el maguknak.
A téma feldolgozását a látók és látássérültek kapcsolatának vizsgálatával kezdtük. Kovács Lívia pszichológus vak serdülőkkel és fiatal felnőttekkel foglalkozik a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolájában, maga is vak személy. A válaszok értékelésekor elmondta, hogy a vak fiataloknál a készülődés „fejben" kezdődik, ahogy a látóknál. Az információgyűjtésre, a baráti beszélgetésekre és a felnőttek iránymutatására ugyanúgy igényt tartanak. Hasonló a félelem és a szorongás az ismeretlentől. Ma már sokan integráltan tanulnak, ami kedvez a „vegyes", látássérült-látó kapcsolatok kialakulásának, ehhez azok az érzékenyítő programok is hozzájárulnak, melyek során találkozhatnak egymással látók és nem látók.

A szakember elmondta, hogy a vizualitás hiánya zavaró, de pótolható pl. verbálisan, a hanglejtéssel vagy érintéssel mind a látók, mind a látássérültek részéről. Vannak látók, akiknek spontán eszébe jut, hogy ebben a szituációban vizuálisan nem tudnak kontaktust teremteni, és ösztönösen próbálják pótolni ezt: beleviszik a kézfogásba ezt az érzést, megérintik a vak ember könyökét, vállát beszélgetés közben.

Jellemzően azok a látók élnek párkapcsolatban vak személyekkel, akik személyes tapasztalatokkal rendelkeztek már korábban, pl. valamelyik családtagjuk, baráti társaságuk révén, illetve segítő foglalkozásúak. Fontos az is, hogy ezek a személyek nem sztereotípiákban gondolkodnak; az empátia, az odafigyelés, az érzelmekkel való foglalkozás erősebben jelen van életükben. Azok a látók zárkóznak el, akiknek nincs személyes tapasztalata vakokkal, és csupán sztereotípiákból indulnak ki, de ezekre nem támaszkodhatnak, ha egy ember áll előttük és nem az arc nélküli csoport. Ekkor a saját bőrén érzi a látó ember, hogy félelmet kelt benne a vakság, de azt is megtapasztalhatja, hogy a megismerkedés a legjobb sztereotípiaromboló, ezzel megszűnik a félelem.

A „vegyes" párkapcsolatban fontos, hogy a látó és a vak partner is arra törekedjen, hogy a kapcsolatuk egyenrangú legyen: a kölcsönösségen alapuljon, hogy az „adok-kapok" egyensúlyban legyen. A látó semmiképpen se vegye fel a „segítő, gyámolító" szerepet, és ne korlátozza a vak partnere önállóságát, ne adjon esélyt arra, hogy egy függőségi viszony alakuljon ki. A vak partner pedig ne vegye fel a kényelmesnek látszó, de személyiségromboló „segített, gyámolított" szerepet, mert hosszú távon egy nem egyenrangú kapcsolatban mindenki vesztes lesz.

A látássérült serdülők, fiatal felnőttek részéről központi kérdés, hogy többségük látó társat szeretne. A vak fiatalok körében is nagyon fontos az önértékelés kérdése, doppingol, ha egy látó társ elfogadja, ami fontos a társadalmi megítélés miatt is. Később elsősorban praktikus okai lesznek: egy vak személynek sokat jelenthet egy látó pár, akivel kitágul a mozgástér, egyszerűbb egy banki szerződéskötés vagy egy kirándulás megszervezése.
A szakember szerint, amikor a vak ember önértékelése megerősödik, reális önismeretre tesz szert, akkor tud alkalmazkodni saját vakságához: akkor képes felmérni lehetőségeit és korlátait. A valódi alkalmazkodás után nem lesz arra szüksége, hogy mindenáron bizonyítson, és csak azért akarjon pl. irreális célokat megvalósítani a pályaválasztás terén, vagy látó társat az életben, hogy magát értékesebbnek, sikeresebbnek mutassa mások előtt.

Kovács Lívia elmondta, hogy a vak nők helyzete nehezebb a párválasztás terén, mint a vak férfiaké, pl azért is, mert a látó férfiak többsége tévesen úgy vélekedik, hogy egy vak nő nem alkalmas a hagyományos női szerep ellátására (gyermekgondozás, háztartási feladatok), ezen kívül döntenek a külsőségek is: egy vak barátnővel nehezen lehet reprezentálni. Ezért több az olyan kapcsolat, melyben a vak férfi él látó nővel.

Az ismerethiány oldása érdekében a BVKI egy éven belül egzakt felmérést készít a témában.