• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Van oltás a betegség ellen, ami egy nap alatt elvihet egy gyereket

Lapszemle 2020.01.01 Forrás: nlc.hu
Van oltás a betegség ellen, ami egy nap alatt elvihet egy gyereket

A gennyes agyhártyagyulladást a leggyakrabban másfél éves kor körüli kisgyermekek kapják el.

Évente 50-70 agyhártya-gyulladásos esetet diagnosztizálnak hazánkban, pedig egy egyszerű oltási sorozattal megvédhetők lennének a gyerekek. Dr. Póta Györgyöt, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökét kérdezte az nlc.hu a témában.

A gennyes agyhártyagyulladásnak már a neve is ijesztő. Milyen betegségről van szó?

Annyit mindenkinek illik tudnia, hogy a gennyes agyhártyagyulladás – vagyis a kórokozóról elnevezett meningococcus – az egyik legsúlyosabb, leggyorsabb lefolyású fertőző megbetegedés. Ráadásul azok közül mindenképpen a legsúlyosabb, amik védőoltással megelőzhetők. A gyakoriságát tekintve a magyarországi adatok alapján a bő évtizede megkezdett oltások ellenére is ötven-hetven igazolt meningococcus megbetegedés fordul elő. Azért fontos az, hogy igazolt, mert van egy jelentős számú gennyes agyhártyagyulladás, amit vagy nem sikerült diagnosztizálni, vagy azelőtt kapott antibiotikumkezelést az illető, hogy a fertőzést összeszedte, így a szerencsének köszönhetően nem lett fertőzött, vagy nem is vizsgálták… A lényeg az, hogy ennél az ötven-hetven esetnél jóval több gennyes agyhártyagyulladás fordul elő hazánkban.

Milyen tünetekkel és következményekkel jár a betegség?

A meningococcus lefolyása nagyon gyors, intenzív osztályra kerülés és sajnos halál is előfordulhat pár órával a kezdeti tünetek után. Ezek nagyon általánosak: fejfájás, rossz közérzet, kezdődő lázas állapot, amit bármilyen vírusfertőzés is okozhatna. Senki nem tudja az első tünetekből diagnosztizálni a meningococcus-fertőzést. Úgy mondjuk, hogy a tünetek rapid lefolyásúak, vagyis nagyon gyorsan és látványosan rosszabbodnak. Tulajdonképpen az idegrendszeri tünetek (erős szédülés és fejfájás, hányinger, hányás, látászavarok) megjelenésekor lehet először erre gondolni. A betegség tünete még (bár nem mindenkinél jelentkezik az első órákban) a bevérzések megjelenése. Hajszálér-gyulladás miatt a pici erek elrepednek, ez okozza az egyre nagyobb területű, egyre összefüggőbb bevérzéseket. És ez okozza azt a szöveti elhalást, ami a betegség egyik súlyos szövődménye. A lefolyás szerint a legjobb kezelés mellett is minden hatodik fertőzött meghal, és a fennmaradó öt esetből legalább négyben maradandó károsodással kell számolni. Vagy az idegrendszer lesz érintett, vagy a szövetelhalások miatt csonkolások, akár teljes végtagcsonkolások is előfordulnak. Ha meg is gyógyul a beteg, az egész életét befolyásoló következménnyel jár a fertőzés.

Csonkolásról és halálról beszélünk, ami minden életkorban szörnyű, ráadásul ez a betegség leggyakrabban kisbabákat érint…

A megbetegedés korspecifikus, ennek az okát nem tudjuk még igazolni, csak sejtjük. Négy-hat hónapos kor között jelentkeznek az első megbetegedések, a leggyakrabban másfél éves kor körüli kisgyermekek kapják el, és ezután megint csökken a fertőzés gyakorisága. A számok nyelvén ez annyit tesz, hogy másfél éves kor alá esik a megbetegedések 40%-a, három és fél-négy éves kor alá pedig az összes megbetegedés 70%-a. Tinédzserkorban pedig újra felüti a fejét a kór: az összes eset 20%-a tapasztalható ekkor. A maradék 10% a kettő közötti megbetegedés, de ez igen ritka. Húszéves kor fölött irodalmi ritkaság, hogy valaki agyhártyagyulladást kap, mert a baktérium csak nagyon legyengült immunrendszerű szervezetben képes kiváltani a tüneteket. 

További részletek a cikkben.

 

Legolvasottabb cikkeink