Vastagbélgyulladás és ami vele jár

A gyulladásos bélbetegségben szenvedők életét nemcsak betegségük, de az ezzel járó szövődmények is megkeseríthetik. A hasi tünetek mellett gyakran tapasztalható ízületi gyulladás és csontritkulás is. Korábban azt gondolták, hogy utóbbit a felszívódási zavar és/vagy a kezelésben alkalmazott szteroid típusú gyógyszerek okozzák.

Dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika adjunktusa munkatársaival mikroszkópos colitisben szenvedő páciensek csontsűrűségét és csont-anyagcseréjét értékelték, majd összehasonlították az eredményeket Crohn-betegségben szenvedőkkel és egy egészséges kontrollcsoporttal. A kutatók 14 pácienst vontak be a vizsgálatba, akik átlagosan 4,3 éve szenvedtek mikroszkópos colitisben. Az átlagéletkor 49,7 év volt. (A mikroszkópos colitis (vastagbélgyulladás) jellegzetesen krónikus, vizes hasmenés, hasi fájdalom és fogyás képében jelentkezik, azonban a bélfal nyálkahártyája, az úgynevezett mucosa a makroszkópos vizsgálatok során normálisnak mutatkozik. Emiatt a diagnózis sem radiológiai, sem endoszkópos úton nem állítható fel, csak a szövettani kép segíthet. A betegek leggyakrabban középkorúak, 100 ezer emberből 4-6-ot érint az állapot.)

A vizsgálat kezdetekor valamennyien remisszióban voltak, vagyis gyógyszer nélkül kevesebb, mint kétszer volt székletük naponta, továbbá az azt megelőző hat hétben nem kaptak kezelést. A két kontrollcsoportot 28 egészséges és 28 Crohn-betegségben szenvedő ember alkotta, akik korban, nemben és menopauza státuszban megegyeztek a vizsgált csoporttal.

Gyakori a csökkent csontsűrűség
Csökkent csontsűrűség a gyulladásos bélbetegségben szenvedők 30-77 százalékában fordul elő, főként Crohn-betegségben. Ilyenkor megnő a gerinc- és csípőtáji törések kockázata. A WHO kritériumai szerint csökkent csonttömegről akkor beszélünk, ha a csontsűrűség jellemzésében alkalmazott úgynevezett t-score az ágyéki gerinc esetében -1-nél, a combnyak esetében -2,5-nél alacsonyabb. A csont anyagcseréjét jellemző, a vérből mérhető két paraméter az osteocalcin (OC) és a beta-crosslap (bCL). Előbbit, egy kalciumkötő fehérjét a csontképző sejtek, az oszteoblasztok termelik, zömében a csont állományában fordul elő, de jelentős mennyiség kerül ki a vérbe is. A bCL a csont szerves részének 90 százalékát alkotó I-es típusú kollagén lebontásának terméke, azaz a csont felszívódásáról (reszorpció) ad információt.

Igazolható különbség a hazai mintán is
A három csoport tagjainak ágyéki gerincét, bal combnyakát és a nem domináns kar orsócsontját csontsűrűségmérésnek vetették alá úgynevezett DEXA vizsgálat segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az egészségeseket tartalmazó kontrollcsoportban mindössze 10,7 százalék volt a csökkent csonttömeg előfordulása, addig a mikroszkópos colitisben szenvedőknél 57, a Crohn-betegeknél pedig 46 százalék. A gyulladásos bélbetegségekben szenvedőknél emelkedett bCL szintet mértek, ez különösen a Crohn-betegekre jellemző, akiknél gyorsult csontreszorpció figyelhető meg. A statisztikai elemzés alapján azonban a csoportok közti különbség nem szignifikáns.

„Nem találtunk arra vonatkozóan adatot, hogy a csontanyagcsere változásai a mikroszkópos colitis szövődményei lennének" - írták a szerzők a BMC Gastroenterology folyóiratban közzétett tanulmányban. „A csontsűrűség csökkenése nem járt együtt klinikailag igazolható felszívódási zavarral." A kutatók megjegyezték, hogy vizsgálatukban túl kevés mikroszkópos colitises beteggel dolgoztak, továbbá a résztvevő nők a betegség természetéből eredően a változókor körüli időszakban voltak, emiatt a csökkent csontsűrűséget nem lehet egyértelműen a bélbetegség számlájára írni. Felhívják azonban a figyelmet, hogy gyulladásos bélbetegségek esetén a combnyakban és az orsócsontban tapasztalható csontvesztés fontos probléma lehet.