Véralvadásgátlás vérzéses szövődmények nélkül
Egészségmagazin
Forrás: Trombózisközpont
Sokan részesülnek véralvadásgátló terápiában, hogy minimálisra csökkentsék az életveszélyes vérrögök kialakulásának kockázatát.
Azonban ezen készítmények használata megnövelheti a vérzéses szövődmények rizikóját. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját arról kérdeztük, hogy mit lehet tenni a probléma elkerülése érdekében.
Cél a vérzékenység és a véralvadás egyensúlya
Egészséges szervezetben a vérzékenység és a véralvadás tökéletes egyensúlyban van. Amennyiben valakinél fokozott a vérrögök kialakulásának rizikója, abban az esetben előre meghatározott ideig véralvadásgátló – azaz antikoaguláns - terápiában szükséges részesülnie. Ekkor az orvos ezt az egyensúlyt kissé eltolja a vérzékenység irányába (célérték INR 2-3). Mivel a trombin a központi szereplő a véralvadási kaszkádban, ezért minden készítmény végső célja a trombin képződésének vagy aktivitásának direkt/indirekt gátlása (így hatnak az un. új típusú alvadásgátlók). Azonban azt minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a mesterségesen létrehozott egyensúly a véralvadás és a vérzékenység közt ne tolódjon el az utóbbi irányába, mivel akkor enyhébb/súlyosabb, sőt, életveszélyes vérzéses szövődmények is felléphetnek! Hogy ez ne következzen be, az alábbi előírásokat szükséges betartani!
INR mérése a régebbi típusú készítményeknél
A régebbi típusú véralvadásgátlók (pl. a gyakran használt kumarin származékok) esetében igen fontos az INR rendszeres monitorozása. Értékének 2-3 közt kell lennie (néhány kivételtől eltekintve), hiszen a 2 alatti szint azt jelzi, továbbra is nagy a vérrögök kialakulásának esélye, míg a 3 feletti érték arra figyelmeztet, hogy megnő a vérzés veszélye - magyarázza prof. Blaskó György.
Kisebb a rizikó a NOAC készítményeknél
Az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítanak az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyek ugyanolyan – ha nem jobb - prevenciót biztosítanak, mint a régebbi szerek. Ráadásul megfigyelték, hogy esetükben kisebb az esélye a vérzéses szövődményeknek is, így – főleg nehezen beállítható INR esetén - megfontolandó a NOAC-ra való áttérés (kizárólag akkor, hogy jók a vesefunkciók).
Vigyázzon a fájdalomcsillapítókkal!
A láz-és fájdalomcsillapítók nagy csoportját alkotják a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). Azonban tudni kell, hogy a régebbi, kumarin-típusú véralvadásgátlóknál előfordulhatnak olyan gyógyszerkölcsönhatások, melyek megnövelik a vérzés rizikóját.
„A kumarin-típusú véralvadásgátlók hatását például nagyban fokozzák a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a pajzsmirigy hormonok, a koleszterincsökkentők, valamint egyes antibiotikumok is. Éppen ezért ezek alkalmazása előtt mindenképp konzultáljon kezelőorvosával"- javasolja a szakember.
Sose vegyen be többet az előírtnál!
Ez elsősorban az új típusú alvadásgátlóknál fontos! Előfordulhat, hogy a beteg nem emlékszik, hogy bevette-e a gyógyszerét. Prof. Blaskó György arra figyelmeztet, soha ne vegyen be másnap dupla dózist, ugyanis az életveszélyes vérzéses szövődményt okozhat!
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!