Vérrögök az agyban - sinus trombózis és stroke

Vérrögök szerte a testben kialakulhatnak, így az agyban is. Óriási gondokat okozhat az, ha az itt lévő artériában vagy vénában keletkezik, hiszen akár tartós fogyatékosság, sőt, halál is lehet a következménye. Az agyban kialakult trombózisokról prof. Blaskó Györggyel, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájával beszélgettük.

Vérrögök bármely típusú érben kialakulhatnak, legyen szó vénáról vagy artériáról. Bár ugyanúgy thrombus (vérrög) jön létre mindkét esetben, azonban annak kialakulásának folyamata más. Amennyiben a vénában keletkezik, úgy azt a véralvadási kaszkád felborulása okozza, amikor az alvadási faktorok túlzott működésbe lépnek, és így kialakul a vérrög. Artériás trombózis esetén a kiváltó ok a vérlemezkék fokozott összecsapódása. Ezt gyakran érszűkület/magasvérnyomás okozza, hiszen ekkor apró sérülések keletkeznek az ér belső részén. Ott plakk képződik, mely egyre jobban szűkíti az eret, így a vér áramlása tovább nő, további károsodásokat okozva. Ezek az érsérülések bár egészen aprók, ám a vérlemezkék ekkor is odaáramolnak, összecsapódnak, és fellép a trombózis.

Trombózis az agy vénájában

Normális esetben a vér az artériákon keresztül az agyba kerül, ahová oxigént és tápanyagokat szállít. Ezután a vér az agyi vénákba gyűlik össze, amelyek nagy vénákba, az úgynevezett sinus vénákba torkollanak. (Az agyban a vénáknak két típusa van: vannak a „normál” vénák és a sinusok, utóbbiak fala keményebb, kevésbé sérülékenyek. Ezek segítik a vénás vér elszállítását.)

Agyi vénás sinus trombózis (CVST) akkor fordul elő, amikor vérrög képződik az agy vénás sinusaiban. A vérrög miatt elzáródás keletkezik, a vér áramlása akadályozottá válik, valamint megnő a koponyaűri nyomás. A megnövekedett nyomás károsítja az eret, és vérzéshez vezethet. Ez egy súlyos betegség és kórházi, majd tartós alvadásgátló kezelést igényel. A beteg genetikai szűrése elengedhetetlen! - figyelmeztet Prof. Blaskó György.

Agyi artériás trombózis

A stroke-nak több formája van, attól függően, hogy azt vérzés, vagy vérrög okozza. A trombotikus stroke az ischemiás stroke egyik formája, melynek során az artériában keletkezett vérrög elzárja a véráramlás útját, így az agy egy területe nem jut elegendő oxigénhez. A trombotikus stroke általában az agy artériájában keletkezett plakk körül alakul ki. Különösen azok a veszélyeztetettek, akiknek magas a koleszterinszintjük, érelmeszesedéssel küzdenek vagy cukorbetegségben szenvednek.

Az ischemiás stroke másik típusa az embolikus stroke, melyet szintén egy vérrög okoz. Ez a thrombus egy artériában alakul ki, majd egy másik artériába utazik, és ott blokkolja a véráramlást. Sok esetben ez a vérlemezke dugó csak étmeneti elzáródást okoz, mert újra „szétspriccel”: ekkor beszélünk átmeneti keringési zavarról (TIA), amit azonban nagyon komolyan kell venni és a beteget szekunder profilaxisban (megelőzés) kell részesíteni. Oka, ugyanúgy lehet cukorbetegség, magasvérnyomás, dohányzás, eret ért trauma, valamint genetikai hajlam is- magyarázza a professzor.

Tünetek

•         Látászavar

•         Szédülés

•         Fejfájás

•         Féloldali bénulás

•         Beszédzavar

•        Zavartság

Nagyon fontos, hogy ha a tünetek jelentkeznek, ne várjon, hogy majd elmúlik, azonnal hívjon mentőt, mivel 2-2,5 óra az ún. terápiás ablak: vagyis ezt követően már visszafordíthatatlan károk keletkeznek! Sajnos a Magyar Stroke Társaság elnökének tájékoztatása szerint a betegek csupán 5 (!!) százaléka kapja meg időben a szükséges vérrögoldó kezelést!

“Sajnálatos, hogy a tipusos panaszok (beszédzavar, féloldali végtaggyengeség, ajak félrehúzódás stb, hogy csak a leggyakoribb tüneteteket említsem) esetén a betegek nagy része azt gondolja, hogy „majd elmúlik”. NEM MÚLIK EL!!! Inkább kerüljön kórházba ötször feleslegesen az illető, mint egyszer későn!”

Szintén fontos, hogy azok, akiknek nagyobb a hajlamuk a vérrögökre, azok vegyenek részt ún. trombózis rizikóbecslésen, ugyanis, ha indokolt, akkor prenventív terápiát kell alkalmaznia a betegnek, hogy elkerülje a vénás/artériás trombózist- mondja prof. Blaskó György.

Milyen állapotok esetén lehet érdemes a megelőző terápia?

•         Magas koleszterinszint

•         Magas vérnyomás

•         Cukorbetegség

•         Érszűkület - kötelező a profilaxis (megelőzés)

•         Családi hajlam

•         Lupus

•        Túlsúly

•         Előfordult már hasonló eset (kötelező a szekunder profilaxis)

•         Trombofília

•         Bizonyos daganatok