Veszélytelenek-e a fájdalomcsillapítók?

A fogfájás, fejfájás, izületi és gerinc panaszok, a sérülésekből, vagy betegségekből eredő fájdalmak megrontják napjainkat, zavarják munkánkat, tevékenységünket, végül is rontják életünk minőségét és csökkentik teljesítményünket is. A modern medicina a közérzetünket megrontó, kisebb-nagyobb mindennapi fájdalmainkra sok megoldást kínál. A teljesség igénye nélkül a fenacetin, a non steroid gyulladáscsökkentők, vagy akár az aspirin is alkalmasak az említett fájdalmak enyhítésére, megszüntetésére. Az amerikaiak „pain-killer", azaz fájdalomölő, itthon inkább fájdalom-csillapító gyűjtőnévvel illetjük őket.

Veszélytelenek e ezek a gyógyszerek ? A válasz igen, ha eseti, ritka alkalmazásukról van szó.

Veszélyesek azonban rendszeres, vagy folyamatos szedés esetén, pl. ha hetente 6 vagy 7 napig, folyamatosan, azaz hetekig szedjük. Más adatok szerint, heti 15 tabletta feletti mennyiség jelentősen növeli a szív-érrendszeri rizikót. Miért?
A mellékvesekéreg hormonjait szteroidoknak nevezzük. Ezen hormonok jelentős, igen erős gyulladáscsökkentők, és a gyulladás mérséklése révén, másodlagosan, az ebből eredő /pl. ízületi / fájdalmakat enyhítik.

Az ún. non-szteroidok nem hormonok, hanem olyan gyógyszerek, melyek hormonális hatással nem, de gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. Ezt úgy érik el, hogy a szövetekben a prostaglandin termelést, vagyis a gyulladásért felelős anyagok termelését gátolják, az előállításban szerepet játszó két enzim /COX-l és COX-2/ gátlása révén. A non szteroid gyulladáscsökkentők egy része nem hat szelektíven, azaz mindkét enzim működését gátolja, de vannak olyanok is, melyek szelektíven csak a COX-2-t blokkolják. Ez utóbbiak igen effektív fájdalomcsillapítók.

A baj azonban az, hogy ezek az enzimek az érbelhártya sejtjeiben és a vérlemezkékben is megtalálhatók. A gyulladás- és fájdalomcsillapítóként bevett gyógyszer így az érbelhártya és a vérlemezkék működését is befolyásolja, mégpedig kedvezőtlenül! A COX-2 gátlók esetében pl. az endothel nem termel védő anyagokat, a vérlemezkékben viszont termelődhet érkárosító anyag: az egyensúly felborulása érbetegségek / stroke, infarktus, stb./ kialakulásához vezethet.

Több vizsgálat metaanalízise szerint a szelektív COX-2 gátlók rendszeres és hosszas szedése 86%-kal növeli az infarktus rizikóját. E gyógyszercsoport egyes tagjait már ki is vonták a forgalomból.

Egyre több adat bizonyítja azonban azt is, hogy a nem szelektív non-szteroidok sem veszélytelenek. Egy nemrég közölt vizsgálat a hipertónia kialakulására hívta fel a figyelmet.

E vizsgálatban összesen 16.000 egészségügyben dolgozó férfi vett részt. Regisztrálták gyógyszeres kezelésüket, köztük a fájdalomcsillapítók szedését is. A fenacetin, non-szteroid gyulladáscsökkentők / szelektív és non-szelektív/, valamint az aspirin is „listára" került.

4 éves követés után a vizsgált férfiak közül 1968-ban alakult ki magasvérnyomás-betegség. A fenacetint napi rendszerességgel szedők 34%-ában jelentkezett hipertónia, e gyógyszert nem szedőkhöz képest. Az aspirint szedők esetében a magas vérnyomás kialakulásának rizikója 26%-nak adódott.

Az említett fájdalomcsillapítók felesleges és hosszas alkalmazását tehát kerülni kell. Az amerikai javaslatok a mozgás, gyógytorna, és a fizikoterápia, a gerinc és ízületi panaszok csökkentése miatt pedig, a fogyás szerepét hangsúlyozzák. A gyógyszerek közül inkább a non-szelektív-ek javasoltak, és csak végső esetben a szelektív COX-2 gátlók.

Mi a helyzet az aspirinal?

A gyulladás- és fájdalomcsillapításra rendelt aspirin dózisa napi 1-2 g. A fenti adatok és figyelmeztetések ilyen nagy dózisok folyamatos szedésére vonatkoznak. Mini dózisban,
naponta 75-100 mg vagyis 10x, /ill. több, mint 10x/ kisebb dózisban alkalmazva veszélytelen! Ebben a mini dózisban az aspirin nem gyulladásgátló, nem fájdalomcsillapító, nem okoz hipertóniát, ugyanakkor kitűnő trombózisgátló. Hatása ugyanis nemcsak a gyógyszertől, hanem a dózistól is függ!