Nehéz úgy lelkesedni, hogy az egészségügy szereplői az elvonásokat látják, tapasztalják.
Miközben az egészségpolitika irányítói hihetetlen lendülettel, optimizmustól sugárzóan beszélnek a honi ellátási viszonyokról, az előttünk álló kitörési lehetőségekről, addig azok, akik testközelből ismerik a rögvalóságot, egyre dermesztőbb, stagnáló állapotot rajzolnak rendre a manapság ismét erőre kapott szakkonferenciákon – ahol egyébként lassan listázni lehet, ki mit fog mondani. Ez az érzés kerítette hatalmába a hallgatóság egy részét a Világgazdaság konferenciáján, amelyet Egészségipar Magyarországon – kitörési pont vagy félrekezelt ágazat? sokatmondó címmel rendeztek ma.
A világon hatalmas átrendeződés zajlik az egészségiparban, ezen belül a gyógyszeripar részeként a biotechnika óriási fejlődés előtt áll. Nem véletlenül született megállapodás a kormány és a Richter között, állította dr. Feketéné dr. Fényi Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Egészségipari Osztályának vezetője, aki szerint a magyar gazdaság kitörési pontja az egészségipar, s hogy merre törünk ki, már az is látszik is: kelet felé, s hogy mivel, leginkább is az egészségturizmussal. Az NGM adatai szerint 2011-ben a több mint 13 millió külföldi látogató közül 1,9 millió érkezett egészségturisztikai célból hazánkba, leginkább meddőségi, fogászati kezelés, mozgásszervi rehabilitáció érdekében.
Ahhoz, hogy vonzó legyen hazánk az egészségturisták számára, láthatóvá kell tenni a lehetőségeket Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő szerint. A gyógyulni vágyókat vagy az ár, vagy az ellátás minősége, vagy az ellátás hiánya hajtja – mi elsősorban árelőnnyel tudunk ringbe szállni a már szinte teljesen felosztott nemzetközi piacon.
Nem tudni, mi lesz a növekvő adóssággal
Míg a hallgatóság lelki szemei előtt máris megjelentek a keletről érkező, gyógyulni akaró pénzes betegek hosszú sorokban, addig Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke erősen lehűtötte a kedélyeket, mondván, a rendszer fenntarthatóságát célzó változások jelentős felpuhítással mentek végbe, nem jelentkeznek a közbeszerzésekből, kapacitáselosztásokból a remélt többletforrások. Sőt: a gáztender miatt határidő előtt ki kellett fizetniük az érintett intézményeknek az eddigi tartozásaikat a volt beszállítójuk felé.
A minimumelőírásokat még soha senki nem teljesítette egységesen, teljes körűen a honi egészségügyi ellátásban, aminek persze az is oka lehet, hogy esetleg nem jól szabják meg a feltételeket. Tény, hogy a humánerőforrás krízist sikerült elkerülni, de nem sikerült az elvándorlás tendenciáján változtatni. A finanszírozásban nem várható változás jövőre, az adósságállomány konszolidációjáról pedig még híresztelés sincs.
Mint mondta, nem akar számháborúba bocsátkozni a szakállamtitkársággal, de a kórházszövetség számításai szerint akár a 80 milliárd forintot is elérheti a lejárt adósság nagysága.
Nem díjazta a GYEMSZI kommunikációs paneljét, amelyben a fenntartó ajánlást tesz arra vonatkozóan, mit nyilatkozzanak a kórházigazgatók az adósságállományról érdeklődő újságíróknak. Ebben többek között leírják, hogy mikor lesznek nyilvánosak az adatok (november 25.), és javasolják az alábbiakat: „A Semmelweis Terv alapvetésének megfelelően, amely szerint mindenkinek, bárhol is lakjon az ország területén, egyenlő eséllyel, azonos szintű egészségügyi ellátást kell kapni, a (kórház neve) Kórházban a betegek ellátása folyamatos, zavartalan, megbízható és biztonságos."
Minderre azonnal bevonulása jutott eszébe: kopaszként egy igencsak hűvös augusztusi napon melegen felöltözött katonatársaival, amit azonban a parancsnok rossznéven vett, és azt mondta: „a további parancsig nyár van…" És eszébe jutottak Orbán Viktor szavai is, aki 2009-ben azt mondta, hazugságokra, dogmákra, megtévesztésre nem lehet semmit építeni.
Rosszak az érvek
Rosszul érvel az egészségpolitika Kaló Zoltán szerint, hiszen nem azt kellene ígérni, hogyha több pénzt kap az ágazat, akkor majd megtakarítást tud felmutatni, hanem tudatosítani kellene, hogy nem lehet gazdasági alapokra helyezni az egészségügyi ellátást – fogalmazott az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. Az iparral szemben ráadásul az egészségügyi innováció jellemzően növeli a kiadásokat, de egészségnyereséget, hosszabb életet eredményez. Az egészségügyi kezelések célja nem lehet az olcsóság – a halál a legolcsóbb kezelés, jegyezte meg –, az egészségügyi rendszerek célját a WHO, OECD és számos szervezet meghatározta már, de ezek között az olcsóság nem szerepel. Kaló szerint nagyon jó és ígéretes, amit az NGM osztályvezetője mond az egészségiparról, egészségturizmusról, de nehéz lelkesedni úgy, hogy közben látják a Széll Kálmán Tervek forráskivonási intézkedéseit.
Képtelenségnek minősítette a GYEMSZI 20 százalékos árcsökkentési tervét az orvostechnikai eszközök közös beszerzése esetén Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke, aki úgy vélte, már nincs tartalék a rendszerben. A piacot túlkínálat jellemzi, ezért nagy a zsarolási potenciál a beszállítókkal szemben. Mindezt mutatja, hogy nagy a kinnlevőségük, például 15 kórház 20 milliárd forinttal tartozik, és növekszik a 60 napon túli tartozások nagysága.
Egyenlő esélyeket, igazságos versenyfeltételeket akarnak
A gyógyszerellátás minősége jelentős mértékben függ a gyógyszer-nagykereskedők pozíciójától, állította Feller Antal, a Magyar Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke, jelezve, a készletezés terhe rájuk hárul a kiszámíthatatlan forgalmú piacon. Bár nap mint nap hallani gyógyszerhamisításról, a nagykereskedőn keresztül, hamis gyógyszer nem került forgalomba. Általános az OEP nyomása az árcsökkenés érdekében, idén 10 százalékos, jövőre 5 százalékos visszaesés várható a vaklicit hatására, miközben a terheik folyamatosan nőnek. Az árrés-átcsoportosítás miatt 3,2 milliárdos veszteség érte a kereskedőket, amit az IPA alapjának változó elszámolása újabb 2,5-3 milliárd forinttal növelhet – ez utóbbi ügyben kérelemmel fordultak az illetékesekhez, de érdemi választ még nem kaptak.
Nyílt levélben tett felajánlást a kormánynak nyolc magyar tulajdonú orvostechnikai vállalat, miszerint a jelenlegi piaci átlagárnál olcsóbban adják termékeiket, a várólisták csökkentését ígérik. A levelet Kern József, a Diagon Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be a konferencián. A felajánlásért cserébe azt kérik, hogy a nemzetközi konkurenciával egyenlő esélyeket és igazságos versenyfeltételeket kapjanak a magyar kormánytól a kórházi beszerzések során. Levelüket többek között Szócska Miklóshoz juttatták el, valamint a gazdaságszabályozásért felelős államtitkárhoz, Szatmáry Kristófhoz.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!