''Ilyen mértékű államosítás még az átkosban sem volt''

„Nem emlékszem ilyen mértékű centralizációra, pedig én a 60-as évek óta dolgozom az egészségügyben" – utalt Csehák Judit arra a folyamatra, amely jelenleg az egész magyar egészségügyben végbemegy: a megyei városi kórházak államosítására. Az ex-miniszter, aki kétszer is irányította a magyar egészségügyet, beható ismeretekkel rendelkezik az államosított egészségügyről, már csak azért is, mert első minisztersége a rendszerváltás előttre esett. Az ágazat egykori vezetője úgy gondolja, vannak olyan területek, amelyeket muszáj központilag meghatározni, annak azonban óriási veszélyei vannak, ha az állam egyszerre akarja ellátni az irányító, működtető szerepet és egyben ő ellenőrzi saját magát is.

A játékszabályokat természetesen jó, ha központilag döntik el, és az sem baj, ha a végrehajtás ellenőrzése is központi kézben van – mondta Csehák Judit. - Tehát például a stratégia-alkotás, a fejlesztéspolitika, a képzések, és általában a humánerő-politika irányának meghatározása jobb, ha centrálisan dől el. Hiszen például így van mód arra, hogy a területi egyenlőtlenségeket kiigazítsák, a hátrányos régiókat felzárkóztassák. A játékszabályok megalkotásába azonban szerinte mindenképp be kell vonni a szakmai és betegszervezeteket, a civileket. Egyeztetés nélkül ugyanis, még a fenti központi feladatait sem tudja megfelelően ellátni az állam. Jelenleg ez a helyzet, nem véletlen, hogy gyenge az előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés is.

Más kérdés az egészségügyi intézmények kezelése, működtetése. „Emlékszem, 1964-ben a szekszárdi kórház igazgatóját a megyei önkormányzatnak megfelelő megyei tanács nevezte ki. Tehát nem a távoli központ mondta meg, ki irányítson egy kórházat, hanem a helyi adottságokat jól ismerő helyhatóságra bízták a kérdést." Csehák Judit szerint egy településen még 2003-ban is meg lehetett mondani, hogy két egészségügyi, illetve szociális intézmény közül melyiket működteti az önkormányzat és melyiket az állam. Természetesen a lepusztultabb épület volt az állami.

A mostani centralizáció eredménye sem lehet nagyon más – véli az egészségügyi tárca egykori vezetője. Hiszen a most kialakuló központi irányítás szerint például, ha elromlik a dél-pesti kórházban egy műszer, vagy akár WC, a GYEMSZI-től kell engedélyt kérniük a javíttatásra. A közigazgatás jelenlegi állapota szerint ráadásul, ha nem a miniszterelnök szól, hogy javítsák meg ezt a műszert, akkor mindenki tétovázni fog, van-e joga dönteni ebben a horribilis ügyben.

Csehák Judit elmesélte, hogy már most is volt erre példa: egy ügyben több levelet is írt a minisztériumnak, amely hetekig nem válaszolt ezekre. Végül az illetékes közölte: nincs a minisztériumnak szervezeti és működési szabályzata, tehát nem tudja, intézkedhet-e a kérdéses ügyben. Az ex-miniszter mindezek miatt úgy véli, a centralizációval a hozzá nem értés, és a felelősség nem vállalás koncentrációja jöhet létre.

Azért volt a rendszerváltás, mert az addigi központi rendszer, amihez hasonlót most is létre akarnak hozni, nem működött – mondta az egészségügyi szakember. A mostani döntéshozók valószínűleg még ovisok voltak akkor, azért nem emlékeznek erre. Csehák Judit szerint természetesen a rendszerváltás utáni privatizációknak, a piacgazdaságnak számos hibája van. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindent vissza kell csinálni. Elég lenne kijavítani.