A beteg vagy a kórház érdeke számít?

Évente 63 milliárd forint folyhat el az E. Alapból úgynevezett "vatta HBCs-k" (olyan kórházi ellátás, amit nem tudnak indokolni vagy el sem végeztek) finanszírozására, adta közre a GYEMSZI számításait Ónodi Szűcs Zoltán TESZK-vezető az IME tegnapi, Kihívások a centralizáció alatt címmel rendezett szakmai konferenciáján. Sokak előtt ismert, hogy ezzel a módszerrel az alulfinanszírozott kórházak igyekeznek pótlólagos forráshoz jutni, lényegében életben maradni, miközben jelentős létszámú OEP-ellenőrcsapat foglalkozik a szabálytalanságok kiszűrésével.

Az adatgyűjtések és számítógépes feldolgozások után kirajzolódó kép egyre inkább azt mutatja Ónodi szerint, hogy a betegellátásban a páciensek érdeke mellett meghatározó az intézményi érdek is. A kórházak számára kiosztott ellátási terület és az OEP-től kapott finanszírozás determinálja az adott intézményben a betegellátást, és viszonylag pontosan megjósolhatóak belőle az „intézményi érdekek", tette hozzá.

Lassú a GYEMSZI?

Állandóan elégedetlenkednek a kórházak a GYEMSZI tempójával, ám a szervezet nem tud újabb munkatársakat felvenni a már meglévő hatvanegynehány, a kórházak ügyeit intéző dolgozója mellé, ugyanis a létszámkeretet kormányrendelet rögzíti. Egy-egy ügykör intézésébe akár öt-hat főosztály is bekapcsolódik, sőt: még egy minisztériumi jóváhagyás is a GYEMSZI közvetítésével valósulhat meg, érzékeltette Skultéty László, a szervezet gazdasági igazgatója a hatalmasra duzzadt adminisztrációt. Arról is beszélt, hogy már csak „kis szigetek", azaz néhány kórház hiányzik az államosítottak köréből. Ezek olyan intézmények, amelyeknek a működtetésére az önkormányzat vagy az önkormányzat vagyonkezelő cége kötött magántulajdonú társasággal egészségügyi közszolgáltatás végzése céljából szerződést, mutatott rá a még meglévő „fehér foltokra" jelezve, ezek átvételi lehetőségét vizsgálják a szervezetnél.

Rendezésre vár a főváros és a GYEMSZI között a kórházak államosítása kapcsán keletkezett konfliktus is. Mint a gazdasági igazgató elmondta, a kormány fog dönteni a két fél közötti vitában, az előterjesztés már hónapok óta elkészült.

A közös közbeszerzésektől legalább tízszázalékos árcsökkenést, míg a 2013. január elsejétől megvalósuló kórház-integrációktól milliárdokban mérhető megtakarítást várnak. Bár alig két szót vesztegetett a finanszírozásra, elismerte, hogy elhanyagolt a terület, de hozzátette: foglalkoznak ezzel a kérdéssel is.

Készül az orvostechnikai eszközök listája

Elkezdték az orvostechnikai eszközök közös közbeszerzési listájának összeállítását is, derült ki Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYT) vezetőjének szavaiból: a Szakmai Kollégium illetékes tagozataitól javaslatot várnak. Több, négy-öt közbeszerzési technikát fognak alkalmazni, s még idén meghirdetik a 60 hatóanyagra, illetve hatóanyagcsoportra a közbeszerzési tendert, ugyanis elkészült a lista - a kórházi felhasználás nagyjából felét fedi le. Feltételezése szerint az első körben csak a nagykereskedők-gyártók rúghatnak labdába, ugyanis rendkívül szoros az idő. A nyertes beszállítónak fel kell készülnie arra, hogy az eladósodott kórházak nem tudnak majd határidőre fizetni, s hogy ne boruljon a rendszer, a szerződési feltételeket nyilván a megrendelő ennek megfelelően fogja alakítani, s állítólag harminc-hatvan napos fizetési határidővel fizetnek majd. Továbbra is lehetőségük lesz a kórházaknak a saját beszerzésre sürgős esetben, illetve akkor, ha harminc százalék árelőnyt tudnak elérni a közös közbeszerzési árhoz képest.

Óriási, szinte kezelhetetlen adatmennyiség zúdult a GYEMSZI-re a kórházak gyógyszerfelhasználási jelentésének feldolgozásakor, ugyanis kiderült, nincs egységes kórházi gyógyszercikk-törzs, s így rendkívül nehéz volt az adatok összefésülése – meg is kezdték az egységes rendszer kialakítását.

Felesleges államosítani az önálló rendelőintézeteket

Jobb lenne az önkormányzatoknál hagyni azt a 315 önálló rendelőintézetet, amely ma a helyhatóságok tulajdonában áll, fogalmazott Pásztélyi Zsolt, a Vasútegészségügyi Kht. vezetője. Hivatkozott a Szakmai Kollégium állásfoglalására is, amely leállítaná a kórházfüggetlen járóbeteg-ellátók államosítását. Nagyon heterogén a „portfolió", van, ahol magántulajdonúak a rendelők, máshol pedig csak egyszakmás rendelés folyik. Teljesen felesleges a hatalmasra duzzadt rendszerbe bevinni a kis rendelőintézeteket, amelyek gyakran adnak helyet háziorvosi rendelésnek is, ráadásul az Unió által szorgalmazott lokális kontroll sem valósulhat meg az államosítással. Mint Pásztélyi hangsúlyozta, a területi ellátási egyenlőtlenségek kiküszöbölésére megvan a szabályozási eszközrendszer, emiatt felesleges az erőltetett államosítást körükben végrehajtani.