Egyelőre a távkonzultáció elszámolásának nincs jelentősége, hiszen bázisfinanszírozást kapnak a szakellátók.
Lassan „éledeznek” a betegek, legalábbis ez a tapasztalat a vasútegészségügyi szakrendelőkben, ahol az egészségügyi válsághelyzet előtti betegforgalom 90 százalékát közelítették meg június második hetére. A betegellátás mintegy 20 százaléka telefonon, azaz távvizitben zajlik továbbra is, tudtuk meg dr. Pásztélyi Zsolttól, a nyolc szakrendelőt tömörítő Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetőjétől, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnökétől.
Óvatosak a betegek, nem akarnak még kimozdulni otthonról, ha nem muszáj – tapasztalják az ellátók. Például a korábban kiemelkedően sok beteget fogadó, hosszasabb várakozás után elérhető kardiológiai szakrendelést most meglepően kevesen keresik fel. Ennek az is oka, hogy a veszélyhelyzet miatt a szakorvosi javaslatok nem jártak le, és a gyógyszereket telefonon is kérhetik a betegek akár a kardiológusuktól, akár a háziorvosuktól.
A másik, korábban szintén hosszú betegfogadási idővel működő endokrinológia esetében ugyanakkor nagyon bevált a távkonzultációs lehetőség, így itt kifejezetten jól haladnak a betegellátással, a betegfogadási listák nem nőttek.
A (pre)triázs alkalmazása több embert igényel az ellátóktól. A szakrendelők bejáratánál két szakdolgozó ellenőrzi szóbeli kikérdezés és hőmérés (elektronikus távmérő) segítségével, ki léphet be az épületbe. A bejárat előtti várakozás időnként konfliktusokat szül a betegek körében. Ahogy nő a személyesen jelentkező betegek száma, úgy valószínű, hogy újabb szakdolgozót is be kell állítani a bejárati ellenőrzéshez.
Ma már körülbelül 3500 beteg ellátása zajlik naponta a nyolc szakrendelőben, egyötödüket távkonzultációban gondozzák. Ilyenkor mindig az intézmény hívja vissza a beteget, egy visszahívásra maximum egy hetet kell várniuk az érintetteknek, a személyes betegfogadásoknál sincs kirívóan magas várakozás, állítja Pásztélyi Zsolt.
A betegforgalom látványos visszaesését, majd lassú helyreállását jól mutatják a szakrendelők betegforgalmi adatai. Április elején napi 150 beteg kereste fel személyesen a hálózat nyolc szakrendelőjét, míg telefonos vizit során napi 600-700 beteget láttak el – ez volt a mélypont. Fokozatos emelkedés nyomán május első napjaira már napi 360 személyes és 700-800 telefonon történő ellátást regisztráltak.
Egyelőre a távkonzultációs ellátás elszámolásának nincs jelentősége (és nincs is beavatkozási kódja), hiszen bázisfinanszírozást kapnak a szakellátók. Kormányrendelet is segíti a távkonzultációt. A csökkenő orvos-beteg személyes találkozási lehetőségekre reflektálva ugyanis megjelent április végén az a kormányrendelet – 157/2020. (IV. 29.) –, amely szerint az egészségügyi ellátásnak és az ellátás finanszírozásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte – ha ez orvosilag lehetséges. Mint Pásztélyi Zsolt hangsúlyozta, a szabályozásban további pontosításra van szükség, leginkább a finanszírozási kontroll területén, hogy elkerüljék a távkonzultációk többszörös elszámolását, „felturbósítását”.
A vasútegészségügyi szakrendelőkben már két éve átálltak a két fázisú kézhigiénés protokollra, ennek is köszönhetően voltak tartalékaik, így különösebb fennakadás nélkül vészelték át a kezdeti nehézségeket a védőeszközök, fertőtlenítőszerek beszerzésében kialakult hiányt miatt. A védőeszközökkel kapcsolatos gondokból tanulva készülnek a nehezebb időkre, s raktároznak a teljes védőruházatból, speciális maszkokból.
Pásztélyi Zsolt pozitívumként említi, hogy mindvégig a betegek rendelkezésére álltak, a legfontosabb akut szakmákban mindig tudtak segíteni a hozzájuk forduló betegeknek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!