Jóval többen ellenállnak a Covid-19-nek?

A koronavírus-világjárvány első hulláma alatt a városok általában rosszabb helyzetben voltak, mint a kisebb agglomerációk vagy vidéki területek. Rómát mégis jobban megkímélte a Covid-19, miközben Lombardia egyes falvaiban nagyon magas volt a fertőzési és halálozási arány. Közben viszont egy lombardiai falu, Ferrara Erbognone arról lett híres, hogy a járvány csúcspontján sem regisztrált egyetlen Covid-19-esetet sem. Nem tudni, ez pontosan miért alakulhatott így, de ez nem egy speciális olasz eset: a Covid-19 nem mindenhol ugyanolyan erősen csapott le a bolygón, a tudósok pedig próbálják megérteni, milyen tényezők állhatnak emögött, írja a Guardian nyomán a 444.hu. 

Karl Friston, a University College London idegtudósa a német és a brit adatok összehasonlítása alapján azt mondta, a viszonylag alacsony németországi halálozási arányban ismeretlen védőtényezők is szerepet játszattak. Azt mondta, ez olyan, mint a sötét anyag az univerzumban: nem láthatjuk, de tudjuk, hogy ott kell lennie ahhoz, hogy azt lássuk, ami valóban történik. Karl Fristonék modelljei szerint a lakosságban az immunitás szintje magasabb is lehet annál, mint arra az eddigi adatok alapján következtetni lehet, de nem világos, mennyi ideig tarthat az immunitás. Mint minden szakember, ő is azt mondja, a tesztelés és a nyomkövetés most a legfontosabb. 

A legtöbb szakértő szerint Németország példásan hatékonyan vezetett be korlátozásokat és szisztematikus tesztelést, mások viszont próbálnak egyéb, a Covid-19 terjedését befolyásoló faktorokat is azonosítani, mert eközben például Japán a viszonylag idős népessége és a közegészségügyi hiányosságok ellenére megúszta az első hullámot, illetve Ausztria, Csehország és Dánia a korai nyitás ellenére sem látott komolyabb emelkedést a fertőzések számában. Az eddigi tapasztalatok pedig azért fontosak, mert nagyban befolyásolhatják a második hullám elleni védekezést.

A tudósoknak még kevés adatuk van az immunitásról: az antitesttesztelés lassan indult el és megbízhatatlan volt, és az eddig összegyűlt eredmények alapján az egyes populációknak csak pár százaléka hordozott antitesteket. Az újabb, érzékenyebb antitesttesztek, amik az elmúlt hetekben megjelentek, megbízhatóbb eredményeket hozhatnak majd, ha elég széles körben kezdik el a tesztelést. De a Guardian cikke szerint vannak arra utaló jelek, hogy alulbecsüljük a vírusra immúnisak számát.

Látható, hogy amikor egy idősotthonba bejut a vírus, akkor ott nagy a halálozási arány, ezért is létfontosságú megtudni, egyesek miért ellenállók, míg mások nem, hogy az utóbbiakat hatékonyabban és persze olcsóbban lehessen megvédeni.

A társadalmi-gazdasági státusz, az éghajlat, a kultúra és a genetikai készlet is sokat számíthat, ahogy egyes gyerekkori oltások vagy a D-vitaminszint is – ezek mind változhatnak régiónként. Garima Sharma szerint például az, hogy a japánok hagyományosan kevésbé fognak kezet, adhatott némi védelmet, vagy az is, hogy – bár a halálozási arányban a nemek között tapasztalt különbségnek nagyrészt biológiai okai lehetnek – bizonyos dolgokban többnyire máshogy viselkednek a férfiak és a nők, utóbbiak gyakran hajlamosabbak lehetnek a kézmosásra és az elővigyázatosságra.

Az Imperial College London kutatói egy új járványügyi modell alapján azt állítják, május 4-ig 130 ezer helyett több mint 3,2 millió halálos áldozatot szedett volna a COVID-19, ha nem lépnek életbe a kijárási korlátozások vagy az iskolabezárások.