A dialízist Albániánál is rosszabbul finanszírozzák

Albániánál is rosszabb itthon a művese kezelések állami finanszírozása, amit tovább rontott a Covid, címmel közli a növekedés.hu portál dr. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete igazgatójának írását.

A Covid miatt más egészségügyi intézményekhez hasonlóan a dialízis központok a járvány kezdetétől fogva a védekezés első vonalában álltak helyt. A mindennapi tevékenységükön felül – hiszen az életfenntartó művese kezelések nem állíthatók le – többletfeladatként ellátták a koronavírus fertőzöttek és a kontakt személyek elkülönített helyszínen végzendő dialízis kezeléseit, írja a szerző. A fokozott elővigyázatosság érdekében a járvány előtti időszakhoz képest jóval nagyobb mennyiségben alkalmaztak egyéni védőeszközöket.

Mindez természetesen jelentős többletkiadásokkal jár. Ennek ellenére – a kórházakkal ellentétben – a dialízis központok mindmáig nem kaptak semmilyen pénzügyi ellentételezést a járványügyi védekezés miatt felmerült többletköltségekért, vázolja a finanszírozási gondokat.

Sokak szerint a dialízis a magyar egészségügyi intézményrendszer leghatékonyabban működő szegmensei közé tartozik. A vesebetegek nyugat-európai színvonalú ellátást kapnak, eközben a dialízis központok – az állami tulajdonú kórházakkal ellentétben – mindeddig adósságok nélkül működtek.

Az utóbbi évtizedben azonban a művese ellátás állami finanszírozása egyre kevésbé tartott lépést a növekvő ellátási költségekkel. 2010-ben a minimálbér összege 78 ezer forint volt, jövőre 200 ezer forint lesz. Ami ennél is fontosabb: az egészségügyi dolgozók esetében az elmúlt években nagy horderejű kormányzati béremelések történtek. Ennek fedezetét minden állami tulajdonú kórház megkapta, a magántulajdonú dialízis központok azonban nem, pedig itt is-ott is állami bevételekből gazdálkodik az intézmény – szögezi le a szerző.

2011 óta a kórházak és járóbetegellátók állami finanszírozása közel háromszorosára nőtt, ami örvendetes. Ezzel szemben azonban a dialízis kassza bővülése a 20%-ot sem érte el, olvasható ki az összehasonlításból.

Ma már ott tartunk, hogy Magyarországon az egy dialízis kezelésre jutó állami finanszírozás nemcsak a Visegrád-országok, hanem Románia és Albánia szintjétől is jelentősen elmarad Rádai Tamás állítása szerint.

Jelenleg a legsürgetőbb kérdés a dialízis központok koronavírus elleni védekezéssel összefüggő többletköltségeinek megtérítése. Pozitív kormányzati döntés esetén ez még ebben az évben megtörténhet. Ezt követően általános jelleggel orvosolni kell a dialízis ellátás alulfinanszírozottságát, a pénzügyi fenntarthatóság megteremtése és az egészségügyi szakemberek megtartása – végső soron tehát a vesebetegek további színvonalas ellátása – érdekében, amihez Rádai Tamás szerint évi 4-5 milliárd forint szükséges, ami nem csekély összeg, ugyanakkor töredéke annak a kétezer milliárd forintnak, amit az állami költségvetés egészségügyi ellátásra fordít.

A teljes cikk a növekedés.hu portálon olvasható.