Az egészség az üzleti világ minden szereplőjének közös gazdasági érdeke.
A magyar férfiak várható élettartama 10 évvel kevesebb, mint a franciáké. Pedig a magyarok a kötelező járulékon felül többet költenek saját zsebükből egészségre, mint a köztudottan nem túl jól ellátott amerikaiak. Mindez a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) csütörtöki rendezvényén hangzott el, ahol felismerve a cselekvési kényszert újabb négy cég csatlakozott a 2008-ban a kamara által életre hívott Egészség Chartához. A chartát aláíró, az újakkal együtt összesen már csaknem 100, többnyire francia érdekeltségű vállalkozás azt tűzi ki célul, hogy saját gazdasági érdekükben is segítenek megóvni magyar munkavállalóik egészségét.
A franciák saját zsebből jövedelmük 1,2 százalékát fordítják az egészségükre, például gyógyszerre. A magyarok ennek csaknem háromszorosát, jövedelmük 3,5 százalékát költik ugyanerre a célra, többet, mint a nem túl jó központi egészségügyi ellátással rendelkező amerikaiak (3,2 százalék). Minderre a megdöbbentő, amerikai statisztikára a francia érdekeltségű Axa Biztosító képviselője, Máthé Gabriella hívta fel a figyelmet az Egészség Charta konferencián.
Az Axa számításai szerint a magyarok egészségügyi célú magánkiadásaik zömét, 48 százalékát gyógyszerre, 12 százalékát gyógyászati segédeszközökre, 8 százalékát magánorvosokra, 12 százalékát fogászatra, 7 százalékát hálapénzre fordítják. Máthé Gabriella az utolsó adatra utalva azt mondta: a munkavállalók is jobban járnának, ha jövedelmüket például nem hálapénzre költenék, hanem valódi szolgáltatást kapnának érte. Ezért is ajánlja a cégeknek, hogy dolgozóik egészségének védelmében egészségbiztosítást kössenek, illetve a cafeteria részeként egészségpénztári tagságot fizessenek. Hozzátette: ez azért is éri meg a munkaadóknak, mert az ilyenfajta juttatások sokkal kevesebbe kerülnek, mint a bér jellegűek.
A kamara rendezvényén előadást tartó, francia érdekeltségű Egis Gyógyszergyár, Servier Hungária Kft. és a Decathlon Magyarország képviselői is egyetértettek abban, hogy az egészség az üzleti világ minden szereplőjének közös gazdasági érdeke. Hiszen ha a munkaadók vigyáznak dolgozóik egészségére, kevesebb lesz a hiányzás, nő a termelékenység, jobb lesz a munkamorál, kisebb az elvándorlás, tehát összességében a vállalatoknak is nagyobb lesz a jövedelme.
Felismerve mindezt a cégek rendszeres, ingyenes szűrővizsgálatokat, elsősegély oktatást szerveznek dolgozóiknak, ösztönzik őket, hogy sportoljanak, például vegyenek részt a „Bringázz a munkába!" akcióban. A Decathlon még anyagiakkal is inspirálja munkavállalóit, hogy különféle versenyeken induljanak.
Emellett a charta aláírói igyekeznek egészséges étkezési lehetőségeket biztosítani dolgozóiknak. A kamara francia elnöke, Antoine Guego szerint ez azért is nagyon fontos, mert a magyarok első számú haláloka a szív-, és érrendszeri megbetegedések, ezek kialakulása pedig szorosan összefügg az egészségtelen életmóddal és táplálkozással.
Úttörő kezdeményezésnek nevezte, és a magyar kormány nevében megköszönte az MFKI Egészség Chartáját a konferencián az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke. Beneda Attila szerint összecsengenek az államtitkárság és a charta céljai, hiszen például a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása után, most olyan jogszabály készül, amely korlátozza a transzzsírokat a közétkeztetésben.
A jelenlévő Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete azt hangsúlyozta: a Magyarországon tevékenykedő francia cégek 50 ezer embernek adnak munkát, élen járnak az innováció és kutatás területén, hozzájárulnak a magyar fizetési mérleg javításához. A nagykövet szerint az Egészség Charta is bizonyítja, hogy a külföldi cégek „jó magyar polgárként" viselkednek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!