A GYEMSZI jelenleg bizonytalan pont

A politika világából érkezett az egészségügyért felelős államtitkár, ami akár jó is lehet az ágazatnak, hiszen nagyobb lehetőséget jelent Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint, aki az egészségügy mozgásteréről, a továbblépés lehetőségeiről értekezett ma az „Egészségügy 5 Dimenzióban" című konferencián. Úgy vélte, az önkormányzati választások, vagyis október 12-e után elő kell jönnie a kormánynak a farbával, azaz ki kell derülnie annak, mi a kormányzati preferencia az egészségügyben. Egyelőre annyi látszik, hogy a kormányzat a magánforrások felé kacsintgat, tette hozzá.

Az irányításba a gazdasági tárca mellett erőteljesebben szólhat bele a Miniszterelnökség, amely jelentős hatalmat kapott az új Orbán-kormányban, jósolta Sinkó Eszter, aki szerint a GYEMSZI-t vélhetően „széjjel kapják". Ám az, hogy milyen funkció marad meg a korábbiakból, egyelőre bizonytalanság övezi a kérdést. Egyesek szerint bizonyos módszertani feladatokat meg fog tartani az egykori gigaintézmény, viszont a kórházak felügyelete, de legalábbis a vagyonnal való gazdálkodás, elkerülhet onnan. Hallani lehet arról, hogy a kormányhivatalok játszhatnak szerepet, ezt azonban elég nonszensznek tartaná, ugyanis csak rontana a helyzeten Sinkó szerint. Ezt erősítette meg a Kórházszövetség korábbi elnöke, Rácz Jenő is, aki szerint a reformkényszerben élő egészségügynek szüksége van a kontinuitásra. Mint mondta, ne kezdjünk mindig mindent elölről, ne lépjünk vissza most sem, hanem folytassuk a Semmelweis Terv által megkezdett utat. Ha egyszer az a döntés született, hogy állami egészségügyi ellátórendszert építünk, akkor ne pazaroljuk az energiánkat arra, hogy a kormányhivatalokhoz tesszük az ellátórendszer irányítását.

Rácz Jenő szerint a kudarcos reformok számos, tanulságot rejtő okra vezethetőek vissza, így például a már fentebb vázolt kontinuitás hiányára, de itt kell megemlíteni a konszenzus  elmaradását is, hiszen nem lehet mindig csak mástól elvárni a változással járó áldozathozatalt. Mint mondta, a döntéshozóknak tudomásul kell venniük, hogy a konszolidáció nem egyenlő az adósságrendezéssel, mert többről van szó: szükség van többletforrásokra, de tudni kell, hogy az egészségipar több GDP-t termel, mint amennyit az egészségügy felhasznál – így tehát  paradigma- és szemléletváltásra van szükség kormányzati szinten.

Soha egyetlen eddigi reformhoz sem sikerült hozzárendelni sem az átalakítás forrásigényét, sem a megálmodott új ellátórendszer fenntarthatóságának fedezetét, tette hozzá. Ma elégedetlenek a betegek, akik azonnal elérhető, magas színvonalú, térítésmentes ellátást szeretnének, de elégedetlenek az egészségügyi dolgozók is, akik életpályamodellt, átlag feletti bérezést, a munkaidő szabályok betartását, magas színvonalú ingyenes képzést (röghöz kötés nélkül) és magas színvonalú munkakörülményeket szeretnének. A kórházvezető összegzése szerint forrásbevonás nélkül nem oldhatók meg az ellátórendszer problémái.

A tehertétel pedig fokozódni fog, ugyanis a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívása a globális klímaváltozás, hívta fel a figyelmet Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese. Mint mondta, komoly helyzet elé nézünk, ugyanis ebben az évszázadban várhatóan 5 Celsius fokkal fog emelkedni az átlaghőmérséklet, ami azt jelenti, hogy Magyarország Tunéziához fog hasonlítani, lesznek félsivatagos területek, és  tartós lesz a 40-45 fok körüli nyári hőmérséklet. A hőhullámok és az árvizek már megjelentek hazánkban, s még növekedni fog a fertőzőbetegségek száma, nehezebben viselik majd az  időjárási szélsőségeket a krónikus betegségben szenvedők. Már most kimutatható, hogy egy-egy hazai hőhullám idején 25-30 százalékkal megnövekszik a többlethalálozás. A kórházakban ugyanakkor alig vannak légkondicionált kórtermek, pedig a betegek hőtűrő  képességének kimerülése miatt nőhet a halálozás. Fel kell készülni a változásokra, gyors választ kell adni, az egészségügyi személyzetet megfelelő képzésben kell részesíteni, tette hozzá.

Nem a távolabbi jövőre gondolt, hanem egyelőre csak az új ciklus kihívásaira való felkészülést nevezte meg a Magyar Orvosi Kamara fontos szakmai feladatának Éger István, a szervezet elnöke. Ennek jegyében tételes tárgyalásokat folytat Zombor Gábor államtitkárral, mint jelezte, ma is egy ilyen megbeszélésről érkezett a konferenciára. A MOK elnöke úgy véli, hogy végre a köztestület szakmai tanácsadó, konzultatív szerepére nyitott az  egészségügyi irányítás.

Zombor Gábor a tervezett változtatásokról

Decsi Tamás előadása a térségi egészségügyi ellátásról