Az intézményi progresszivitásnak megannyi előnye, s kár lenne elvitatni, időnként hátránya is van.
A fentieket Decsi Tamás egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ főigazgatója „Az egyetemi egészségügyi szolgáltató szerepe az ellátás szervezésében és fejlesztésében" című előadásában mondta az Önkormányzati Egészségügyi Napok mai konferenciáján.
Az általa irányított központ a térség vezető egészségügyi intézményeként a területi és kiemelt ellátások nyújtása mellett a szolgáltatók közötti koordináció, továbbképzés központjai is. Mindez abban az egykor szebb napokat látott Baranya megyei térségben történik, ahol egyre inkább az ország egyik leszálló ágában lévő települései, s azok lakói tengetik napjaikat.
Az intézmény működésében a térségi központok elsősorban az ellátás sürgősségi–traumatológiai központjai, melyek a térségi központban szerveződnek. Alapelv továbbá, hogy integráltan, egykapus rendszerrel – párhuzamosan szervezett gyermek sürgősségi ellátással – működnek a kiemelt sürgősségi ellátások is. Térségenként koncentráltan, de nem feltétlenül a térségi központban történik a kiemelt erőforrást igénylő ellátás, olyan, mint például az onkológia, az onko-radiológia és a sugárterápia. A sor persze tovább folytatható, hiszen alapvető dolguk a gyermekkort érintő szakmacsoportok és szubspecialitások – gyermeksebészet-traumatológia, gyermek onkológia, PIC III, gyermek endoszkópia, gyermek intenzív-aneszteziológia, gyermekpszichiátria megszervezése is.
Esetükben az ellátás-szervezés és fejlesztés fő mozgató rugója a megfelelő szakembergárda foglalkoztatása. Mindez olyan időkben, amikor igencsak hiány van orvosban és asszisztenciában…. A térségben működő egészségügyi szolgáltatóknál megjelenő szakorvosaikkal próbálják a hiátust pótolni például aneszteziológus, érsebész, fül-orr-gégész, kardiológus, urológus, belgyógyász szakemberrel...
Gondjaik között említette, hogy az egészségbiztosító bizonyos szolgáltatásokat adott összegig fizet, azután a többit saját felelősségre nyújtják. Ott van például a laboratóriumuk teljesítménye, amiben még két esztendeje 675 079 173 elszámolt laborpontjuk volt, tavaly csupán csak az első félévben 359 153 729, több száz százalékkal lépték túl a keretüket. De mégsem mondhatták egy távolabbi vérvételre azt, hogy nem fogadják értékelésre a leadott mennyiséget…
Pontosan tudja, hogy az összegyűlt adósságot az intézménynek rendeznie kell. A 2013. november 1. és 2014. május 31. között jelentett és elszámolt aktív fekvőbeteg-szakellátási teljesítménykeretén felüli, legfeljebb 4% többletteljesítményének az alapdíj 100%-án történő egyszeri díjazására jogosultak, figyelemmel az ezen időszakban elszámolt teljesítményekre is. Nos, az összegek meghatározását az illetékeseknek intézményesen felül kellene bírálni. A jövőbeli pénzosztási elveknél, a beavatkozási pontoknál fontos az intézményen belüli, a tulajdonosi és a kormányzati együttműködés.
Mindenesetre a PTE Klinikai Központ hiányának főbb okozói és kezelésének eszközei elég könnyen summázhatók. Ilyen az egyetemi szolgáltatói szerep többletköltsége, a kezelések eszközei, az OEP finanszírozás korrekciója, pályázati források a 13 telephelyen történő gyógyítás racionalizálásához, a duális és a finanszírozás elvének érvényesítése.
Végül, de nem utolsó sorban komoly bevételi forrás a külföldi diákok képzése, akiknek száma ma már lényegesen több, mint az itthonról felvett hallgatóké….
Zombor Gábor a tervezett változtatásokról
Sinkó Eszter, Rácz Jenő, Páldy Anna és Éger István előadása a konferencián
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!