A takarítókat tömörítő szövetség szívesen egyeztetne a normarendszer kialakítása érdekében.
A higiénián nem szabad spórolni, ezért a kórházak megfelelő tisztaságának biztosítása érdekében jelenjen meg a szerződésekben a piaci ár – hogy a takarítócégek piaci bért tudjanak fizetni dolgozóiknak –, és a számlákat rendezzék időben az intézmények, hangzott el a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) mai sajtótájékoztatóján. Mint Paár Zoltán elnök szavaiból kiderült, milliárdos tételben tartoznak az intézmények a vállalkozásoknak, amelyeknek ugyanakkor a munkabéreket, az azokat terhelő járulékokat, az áfát mind-mind határidőre be kell fizetniük az államnak, valamint be kell szerezniük a takarításhoz szükséges vegyszereket, eszközöket, gépeket.
A beszélgetés során kiderült az is, hogy a megrendelői oldal, vagyis az egészségügyi intézmények nem azt várják a takarítócégektől, amire képesek lennének, hanem csak azt, hogy minél olcsóbbak legyenek. Emiatt olyan ajánlatot is elfogadnak a kórházi menedzsmentek hozzáértés híján, ami szakmailag teljesíthetetlen.
Ezen a helyzeten javíthatna a szorosabb szakmai kapcsolat ellátók és a MATISZ között. Szintén fontos lépés az új közbeszerzési törvény megjelenése, amely szerint már nemcsak az olcsóságot, hanem a minőséget is figyelembe véve kell választani az ajánlattevők közül.
A higiéniának nincs kellő súlya az ellátóknál, a takarításra fordított kiadások minimális arányt képviselnek egy-egy kórház összkiadásán belül, állította Batári Ferenc elnökségi tag, aki szerint csak néhány kórházi higiénés szakember és ápolási igazgató kezeli ezt megfelelő prioritásként. A szakember még azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy elkülönített forrásokat biztosítsanak a higiéniai színvonal javítása érdekében az ellátók számára.
A kórházi tapasztalatok ismertetése során az is is elhangzott, hogy sokszor egy-egy osztályvezető főnővér érdekérvényesítő képességén múlik, hogy miként áll rendelkezésre a takarító személyzet, ezért fordulhat elő, hogy nem mindig odajut elegendő takarító, ahová kellene.
A szolgáltatókat a késedelmes fizetések mellett a munkerőhiány is sújtja: szakmai szervezet képviselői állították, hogy eszkalálódott a takarítóhiány, nem találnak embert, aki minimálbérért takarítana. Míg az állam elismerte, hogy szakmunka a takarítás, a társadalom azonban nem fizeti ennek megfelelően, s a megrendelők még mindig 1000 forintos óradíjért szeretnék megvásárolni a szolgáltatást, ami irreális. Összevetésképpen: a hasonlóan magas élőmuka-igényes szakmákban, mint például a vagyonvédelem, építőipar 2000-2500 forintos rezsióradíjat fizetnek.
A MATISZ szívesen egyeztetne a Kórházszövetséggel azért, hogy meghatározzák a takarításban elvárható szakmai minőségi szempontrendszert, a normákat, illetve az ezek teljesítéséhez szükséges minimum árakat. Ennek köszönhetően a javulhatna a higiénia szint az intézményekben, így a ráfordítás bőven megtérülne, hiszen az egészségügyi ellátás során a kevesebb fertőzés alakulna ki.