Drámai következményei lesznek az újabb gyógyszeripari megszorításoknak.
Ha visszafogottan is, de optimista az egészségügyi bérrendezéssel kapcsolatban a Magyar Rezidens Szövetség és a Magyar Kózházszövetség elnöke. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara vezetője szerint azonban a bérmegegyezés késedelme végzetes lehet, ráadásul elégtelenek a források is – reagáltak az államtitkár szavaira a szervezetek vezetői a Figyelő csütörtöki konferenciáján.
Papp Magor, a rezidensek vezetője azt hangsúlyozta: ők is abban érdekeltek, hogy működjön az ellátórendszer, ezért is függesztették fel 3 hónapra decemberben a felmondóleves akciójukat. Látták ugyanis, hogy a döntéshozók érdemi intézkedéseket szándékoznak hozni. Az azóta elkezdett bértárgyalások helyességét két példával is alátámasztotta. Adataik szerint ugyanis például Litvániában a három év alatt bevezetett 20 százalékos egészségügyi béremelés 60 százalékkal csökkentette az orvosok elvándorlását. Lengyelországban is, 2005-2011. között 75 százalékkal csökkent a migráció a bérrendezésnek köszönhetően.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke felhívta arra is a figyelmet, hogy a szakképzés, a gyakorlati képzés javításával is csökenteni lehetne az emberi erőforrás krízist, az elvándorlást. Hozzátette: a jogbiztonság, a kiszámíthatóság javításával is jobban itthon lehetne tartani az orvosokat.
Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke szerint 3 hónappal ezelőtt szinte a csőd szélén állt az ágazat. Az akkori helyzethez képest most békeidő van. Ez alatt a 3 hónap alatt ugyanis több plussz forrást is kapott az egészségügy: például a kasszasöprésből 21 milliárd forintot, és váratlan támogatásként december végén az adósságrendezésre 27 milliárdot. A rezidensek által összegyűjtött 2500 felmondólevél sem élesedett be, nagyobb zökkenő nélkül zajlik a kórházak átadás-átvétele és elindultak a bértárgyalások.
Az elnök felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy már most látszik, a 2012-es költségvetés nem tartható, az államosítás eröltetett menetében nagy a hibázási lehetőség és a béremelés fedezete is valamelyest bizonytalan. Rácz jenő úgy vélte a pozitív folyamatok ellenére látszik, hogy a jelenlegi ellátási csomagot a mostani körülmények között nem lehet működtetni.
Éger István hangsúlyozta, hogy a humánerő krízis a szerinte késésben lévő bérrendezéstől sem oldódik meg. A MOK elnöke úgy vélte a válságot mélyíti az orvosok mellőzöttsége, túlterheltsége, kiégettsége. Mindez többek között az utánpótlás, a képzés problémáján túl az újabb és újabb orvosokat sújtó jogszabályok miatt is alakult ki. Ilyen például az vállalkozó orvosok kötelező iparkamarai befizetése, az építményadó. Borzolja a kedélyeket az orvosokra hárítható 8-16 szoros kártérítés, a katasztrófa egészségügy kötelező szabályai, a közreműködői szerződések miatti kiszolgáltatottság. A kórházak államosításának folyamatáról pedig Éger István azt mondta: nem biztos, hogy ennyire „rohanni" kell.
Bevételnöveléssel, adóemeléssel már nem nagyon lehet számolni az egészségügyi forrásbevonásoknál – mondta a konferencián a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Banai Péter szerint épp ezért csak a kiadáscsökkentés jöhet szóba. Ennek keretében készül konkrét javaslat a gyógyszerkassza és a gyógyászati segédeszközök támogatásának csökkentésére. A helyettes államtitkár azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2011-es előirányzathoz képest idén 55 milliárd forint többlettel, összesen 825 milliárd forinttal gazdálkodhat az ágazat, ráadásul százmilliárdos nagyságrendben uniós források is elérhetőek.
A gyógyszeripar sem bírja tovább
Ha változatlan formában és kautélákkal marad a Széll Kálmán terv, illetve a gyógyszeriparban további megszorítások történnek, akkor annak drámai következményei lesznek. A gyógyszerkínálatban elmarad az új termék behozatala, valamint piacra kerülése, nem lesz kutatás+fejlesztés, sem gyártás. Helyette romlik az ország megítélése a nemzetközi életben, itthon folytatódik az ágazatban a dolgozók elbocsájtása. Ez utóbbinál tudni kell, hogy amúgy is létszámstop nehezíti a cégek életét.
E gondolatokat szinte kétségbeesetten hangoztatta Hornyák László az Orvostechnikai Szövetség elnöke, Dr. Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének ügyvezetője igazgató-helyettese, Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke, továbbá Dr. Hankó Zoltán is, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
Bogsch Erik, aki egyben a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, sok egyéb között kiemelte, hogy nem lehet további megszorítást elérni a szektorban. Ha mégis, akkor azt csak úgy tehetik, hogy méginkább nőnek a betegterhek, az eddigieknél is több dolgozót bocsájtanak el, vagy egyszerűen kénytelenek lesznek a gyártást leállítani. „Nem lehet elvárni egy hazai gyártótól, hogy inkább veszteséget termeljen" – hangsúlyozta a gyártók nevében. Mint mondta, 2003-óta, ha pénz kellett, akkor a kormány a gyártói sarchoz nyúlt. Az ágazatból az utóbbi 5 esztendőben különböző címen – példátlan módon –240 milliárd forintot (!) fizettek be az államkasszába. A legtöbbet, – 73,3 milliárd forintot 2011-ben voltak kénytelenek utalni.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!