• Pollen
    • Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

      Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

A kutatásokra nálunk csak a gyógyszergyártók adnak pénzt  

Egészségpolitika 2018.05.16 Forrás: MTI Szerző:
A kutatásokra nálunk csak a gyógyszergyártók adnak pénzt   

Európában főleg az onkológia és a kardiovaszkuláris betegségek kutatását finanszírozzák a gyógyszergyártókon kívüli szponzorok.

Magyarországon is törekedni kell arra, hogy emelkedjen az egyetemi kutatóhelyekről induló klinikai vizsgálatok száma - mondta Kovács L. Gábor professzor, a HECRIN (Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat) elnöke kedden újságíróknak annak kapcsán, hogy Budapesten rendezték meg a nemzetközi klinikai vizsgálatok napját. 

Kovács L. Gábor hozzátette: a magyar szervezet azért jött létre, hogy a nem gyógyszergyártó vállalatok által szponzorált klinikai kutatásokhoz kapcsolódó pályázatokon sikeresek legyenek a magyar egyetemi műhelyek. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának nemrég leköszönt elnöke elmondta, Magyarországon igen nagy számban vannak klinikai kutatások, azonban ezek zömét a gyógyszergyárak finanszírozzák, és alig van egyetemi kutatólaborokból induló projekt.  Ezen a területen érdemes lenne felzárkózni a nemzetközi tendenciákhoz - emelte ki.

Mint mondta, a lemaradás nem a szakemberek szaktudásában keresendő, hanem az egyetemi kutatóhelyek finanszírozásában. Nyugat-Európában ezek támogatására jelentős állami támogatás jut, ez Magyarországon szinte teljesen hiányzik - jegyezte meg. Hozzátette: az ilyen kutatásoknál az egyetemeknek kellene szponzornak lenni, márpedig Európa legtöbb helyén nem az egyetemi állami büdzséből veszik el a kutatómunkához szükséges forrást, hanem nemzetközi innovációs pályázatokon nyernek finanszírozást a különböző kutatási projektekhez. Kovács L. Gábor szerint ezt a szegmenst kell erősíteni, hogy a magyar egyetemi szektor ezen a területen is ütőképes legyen Európában, ezért is jött létre 2014-ben a HECRIN.

Jacques Demotes professzor, az Európai Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért Felelős Hálózat (ECRIN) párizsi főigazgatója azt mondta, jelenleg ötven klinikai vizsgálat zajlik az európai hálózat égisze alatt, és az onkológia, valamint a kardiovaszkuláris betegségek jelentik a kutatások fő csoportját.

Az ECRIN 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez szakmai támogatást nyújtson. A szervezet elsődleges feladata az egyetemek, intézmények vagy osztályok által kezdeményezett vizsgálatok elősegítése, megfelelő színvonalon tartása, valamint szakmai segítség azok hatósági engedélyeztetésében. A finanszírozást pedig az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja. A magyar társulásban a Pécsi Tudományegyetem mint a konzorcium vezetője, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint 10 további országos gyógyintézet működik együtt az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai felügyelete mellett.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink