A megelőzés fontosságáról három egészségügyi témában

A megelőzés volt az egyik kulcsszava annak a szakmai háttérbeszélgetésnek, amelyben három egészségügyi téma aktualitás helyzetét tekintette át Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára, Székely György, az Új Szent János Kórház és Rendelőintézet gasztroenterológiai osztályának osztályvezető főorvosa, Elek Jenő, az Országos Onkológiai Intézet Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának osztályvezető főorvosa és Békássy Szabolcs háziorvos, a Kis-Duna Menti Praxisközösség szakmai vezetője, írja az Orientpress Hírügynökség.

A szakemberek az influenza elleni védőoltások fontosságáról, a vastagbélszűrés jelentőségéről és a Három generációval az egészségért program biztató eredményei kapcsán fejtették ki véleményüket.

Az influenza elleni védőoltással saját és környezetünk egészségének megóvásához járulunk hozzá

Hazánkban az influenzajárvány január végén, február elején tetőzik az elmúlt évek tapasztalatai alapján, tehát még most sem késő beadatni a védőoltásokat. Az idei oltóanyagot az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján állították össze a megbetegedéseket okozó vírustörzseknek megfelelően. Fontos, hogy az oltóanyagban nincs élő kórokozó, abban a vírusnak csak az immunrendszer működését aktiváló részei találhatók meg. A védettség mintegy két hét alatt alakul ki felnőttekben.

Az egészségügyért felelős államtitkár a beszélgetésben kiemelte, idén nagyon korán indult a felkészülés, és jó tempóban haladt a lakosság tájékoztatása is. A háziorvosoknál novemberben ott voltak a védőoltások, egy héttel később pedig már a gyógyszertárakban is mindenki számára elérhetővé váltak. Az idei évben lassan indult a szezon, s bár már közelítjük a járvány határát – január közepén 100 ezer emberből 97 volt beteg –, még most is érdemes kérni az oltást – biztatott Horváth Ildikó.

Mint elmondta, 1,3 millió, az állam által ingyenesen biztosított vakcina került a háziorvosokhoz, amelyeket a kockázati csoportokba tartozók, tehát a várandós nők, a cukor-, szív- és érrendszeri betegségben, illetve immunhiányos állapotban szenvedők, valamint a 60 év felettiek vehetnek igénybe. Ezeknek idáig több mint az 50 százaléka fogyott el. A szakember hangsúlyozta, nem is maga az influenza jelent kihívást a szervezet számára, hanem sokkal inkább a szövődmények azok, amelyek aggodalomra adhatnak okot. A védőoltással saját és környezetünk egészségét egyaránt óvjuk, és a szövődmények kialakulását is megelőzhetjük – emelte ki a szakember. Az idei védőoltás az aktuális vírusokra reagál, aki pedig már ősszel beadatta, az egész szezonra védett.

Békássy Szabolcs háziorvos egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az álhírekkel szemben az oltás semmilyen veszélyt nem jelent a kismamák számára sem, sőt éppen ők az egyik olyan veszélyeztetett csoport, akiknek kifejezetten ajánlott. A szakember felidézte, hogy Magyarország a sikeres védőoltási programjával unikális az Európai Unióban, de hozzátette, további fontos cél az átoltottság évek óta tartó csökkenő tendenciájának megfordítása.

Elek Jenő, az Országos Onkológiai Intézet Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály osztályának osztályvezető főorvosa arról beszélt, hogy aki nem oltatja be magát, az másokat is veszélyeztet, így tehát nagyon fontos az egyén közösségért érzett felelőssége. Véleménye szerint megfelelő átoltottság esetén a járvány terjedése is megakadályozható.

A vastagbélrák korai felismerése és kezelése jelentősen javíthatja az életkilátásokat és életet menthet

A prevenció jelentősége bármely betegség esetén elvitathatatlan – hangsúlyozzák lépten-nyomon a szakemberek. A 2018 novemberében indult országos lefedettségű szűrőprogram célja is a vastag- és végbélrák, illetve az azt megelőző állapot korai felismerése. A kezdeményezéshez a háziorvosok önkéntesen csatlakoztak, amelybe elsőként az 50-70 év közötti lakosok kaptak meghívást. A jelenleg pilotként futó program 2020 nyarán ér véget, júniustól pedig „élesben” folytatódhat.

A kerekasztal-beszélgetésen Horváth Ildikó felidézte: az Országos Onkológiai Intézetben már 1993-ban elkészítették a vastagbélszűrés programját, Kásler Miklós pedig, az intézet akkori igazgatója, arra hívta fel a döntéshozók figyelmét, hogy mivel a vastagbélrák szűrhető daganatos megbetegedés, a nagy halálozási arány miatt érdemes lenne szűrési programot indítani. Az államtitkár emlékeztetett, hogy ugyan azóta több évtized telt el, most végre olyan lendülettel indult el a program, amelynek köszönhetően az elmúlt év során több mint 500 ezer ember kapta meg a „behívóját” és kezdődhettek meg a tényleges vizsgálatok. Hangsúlyozta, azért is fontos a gyors diagnózis, mert általa korán, hatékonyan és a beteg számára sokkal kisebb megterheléssel lehet gyógyítani. „Mindenkit arra biztatunk, hogy válassza az életet” – húzta alá.

Horváth Ildikó szerint a háziorvosok örültek a kezdeményezésnek és nagy aktivitással vesznek részt, a csatlakozott családorvosok száma meghaladja az 1700-at. Méltatta a gasztroenterológusok hozzáállását is, hiszen a szakma vállalta, hogy megelőző „üzemmódban” dolgozzon. Az elvégzett vizsgálatok száma 8 ezer körül van, mintegy 2 ezer esetben találtak rákmegelőző állapotnak számító polipot, a rosszindulatú daganatok száma pedig 250 körül jár. Az államtitkár közölte: az elsődleges cél a megelőzés, és annak megértetése, hogy érdemes elmenni a szűrésre, így kerülhetünk ugyanis döntési helyzetbe, mielőtt még késő lenne. Mint mondta, elengedhetetlen, hogy az érintettek átvegyék a mintavevőt. Azt szeretnék elérni, hogy tízből legalább heten vegyék át a papírokat.

Horváth Ildikó kitért arra is, hogy amennyiben a mostani kezdeményezés beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor az uniós projekt lezárulta után érdemes azt átfordítani egy, a rendszerben tartósan jelen levő szűrővizsgálattá.

Az államtitkár hangsúlyozta: a programhoz minden rendelkezésre áll, sem technikai, sem kapacitáshiány nincs.

Békássy Szabolcs a témával kapcsolatban jelezte: a vastagbéldaganat okozta megbetegedés és halálozás Magyarországon a férfiak és a nők esetében is a második helyen áll a daganatos megbetegedések között, a szakma tehát szeretné az országos kiterjesztésű program bevezetését. A vastagbéldaganat jellemzően egy jóindulatú elváltozásból alakul át rosszindulatú daganattá sok-sok éven keresztül, ezért is van nagyon nagy jelentősége a szervezett népegészségügyi szűrővizsgálaton való részvételnek.

Mint elmondta, a programban hatalmas szerepe van a háziorvosi team proaktivitásának, vagyis hogy mennyire sikerül megszólítani a pácienseket. A szűrés tekintetében a prevenció a leghangsúlyosabb, hiszen a háziorvos egyfajta kapuőri funkciót is ellát, ami egyébként magának az alapellátásnak is fontos feladata. Az egészségre nevelésnek és a megelőzésnek tehát alapvető attitűdnek kell lennie – mutatott rá, hozzátéve, hogy a vastagbéldaganatok kialakulásánál óriási szerepe van a helytelen életmódnak is. „Egy megerősített alapellátó teamnek kulcsszerepe lehet abban, hogy az emberek változtassanak rossz szokásaikon” – fogalmazott.

Székely György, az Új Szent János Kórház és Rendelőintézet gasztroenterológiai osztályának osztályvezető főorvosa arról beszélt, hogy évente akár 500 új rákos megbetegedést is ki lehetne szűrni. Emlékeztetett arra is, hogy a program 1 éve alatt 2000 olyan beteget regisztráltak, akiknél már megelőző állapot volt felismerhető, és 250 olyan rákos elváltozást, amelyek miatt a páciensek később életmentő műtéten estek át, de olyanok is fennakadtak a rostán, akiknél még nem jelentkeztek a betegség tünetei. A korai stádiumban való felismerés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni – magyarázta. Leginkább ez mutatja a program jelentőségét.

A gasztroenterológus a folyamat állomásait bemutatva elmondta, hogy amennyiben a szűrés eredménye pozitív, tehát vérjel található a székletben, akkor vastagbélvizsgálatnak kell következnie. A betegség kimutatására sajnos nincs jobb eljárás a vastagbéltükrözésnél, a kolonoszkópiánál – mutatott rá.

A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár a daganatok kialakulásának sokféle oka van, többek között öröklődhetnek is. Ilyen a polipos megbetegedés, egyes családokban ezért különösen fontos ezek feltérképezése. „Ilyen esetben sokkal korábban kell elvégezni a szűrővizsgálatot.”

Székely György hozzátette azt is, hogy akinél polipot fedeztek fel, annak 2-3 évenként ellenőrzésre kell mennie, mert a polipos betegnél a gondozással lehet megelőzni a rákos elfajulást.

Annak kapcsán, hogy sokan félnek a vastagbéltükrözéstől, Elek Jenő, az Országos Onkológiai Intézet Intenzív Osztályának osztályvezetője főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kolonoszkópia egy 5-15 perces beavatkozás, a cél pedig a kényelmetlenség csökkentése, mert a vizsgálat jelentős diszkomfortérzést okoz. Ugyanakkor az anesztézia szerepe éppen az, hogy a páciensek számára ezek a vizsgálatok minél kevésbé váljanak kellemetlenné, ugyanakkor minél biztonságosabbak legyenek. „Ma az anesztézia egészséges emberek esetében gyakorlatilag rizikó nélküli. Altatni, bódítani ma nagyon biztonságos tevékenység” – mutatott rá.

A programba bárki jelentkezhet az 50 és 70 év közötti lakosok közül, egységcsomagot pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)-tól is lehet kérni a szuresiranyitas@nnk.gov.hu e-mailcímen. 

Három generációval az egészségért program

Három generációval az egészségért címmel indított prevencióra ösztönző pályázati programot az Emmi 2018 decemberében 5,8 milliárd forintos keretösszeggel. A kezdeményezés folytatásként tavaly októberben újra lehetett pályázni. A második pályázati kiírásra 90 praxisközösség nyújtott be pályázatot, közülük pedig 64-en részesültek összesen 4,7 milliárd forint támogatásban. A hosszú távú program nemcsak az egészségügyi alapellátás fejlesztését teszi lehetővé, hanem középpontba állítja az alapellátásban résztvevő szereplők – háziorvosok, védőnők, gyógytornászok, dietetikusok, pszichológusok – együttműködését, bevonva a szakellátást, az Egészségfejlesztési Irodákat.

A Három generációval az egészségért programot egy modell alapján indították, amely arról szólt, hogyan tudnak kisebb önkormányzatok, illetve az alapellátásban dolgozó különböző szereplők úgy együttműködni, hogy egyúttal a járóbeteg-ellátóval is szorosabbra fűzik a kapcsolatot – idézte fel Horváth Ildikó államtitkár. Célja, hogy megelőzzék a betegségeket, segítsék a gyerekek egészségben történő felnövését, valamint kiemelt feladata a szűrés és a korai felismerés, majd pedig a beteg eljuttatása a szakellátásba. „Az egészségügy egy nagyon széles spektrumában létrejött egy olyan összefogás, amelynek mostanra kézzel fogható eredményei vannak” – fogalmazott.

Horváth Ildikó szerint fontos része a programnak az ismeretterjesztés is, annak megértetése például, hogy miért szükséges a várandós kismama leszokása a dohányzásról. De ilyen a védőoltások szerepe is, és mint elmondta, a 99,9 százalékos átoltottságra nagyon határozottan kívánnak építeni a gyerekek egészségének megőrzését támogató programokban.

Az első pályázati ciklus eredményeivel kapcsolatban megtudhattuk, hogy több mint 13 ezer ember szűrését végezték el. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a háziorvosok és a szakorvosok az összefogással nagyon jól szervezték meg a betegutakat, így a betegek viszonylag gyorsan jutnak ellátáshoz. A második ciklus céljai nagy részben hasonlóak az elsőéhez – folytatta –, ugyanakkor szerették volna a pályázók körét bővíteni, mert az első körből sokan kiszorultak. „Cél volt, hogy akik az első körnél lemaradtak, most bekapcsolódhassanak, de fontos volt az is, hogy akik szeretnék, folytathassák.”

Az államtitkár felhívta a figyelmet a hálózatosodás jelentőségére is. Mint magyarázta, azzal, hogy a háziorvosok elkezdtek egymással beszélni vagy bekerült a csapatba a házi gyermekorvos, az egész csapat együttműködése átalakult, miközben változott a betegekhez való hozzáállás is. Hozzátette: felvetődött a lehetőség, hogy a későbbiekben a különböző szakvizsgákkal rendelkező háziorvosok közös, „összeadott” tudása helyben legyen elérhető a betegek számára.

A magyarok egészségügyi mutatói rendkívül rosszak – emlékeztetett Békássy Szabolcs háziorvos, a Kis-Duna Menti Praxisközösség szakmai vezetője. A praxisközösségi együttműködések ennek javításában segíthetnek, például éppen prevenciós többletszolgáltatásokon keresztül. A háziorvos hangsúlyozta, hogy nemcsak életmód-, hanem szemléletváltásra is szükség van, ezt pedig segítheti a különböző szakemberek megjelenése az alapellátásban. Példaként említette, hogy ’az elhízottak országában’ például egy dietetikus, aki már az alapellátás szintjén jelen van, nagyon sokat segíthet.

Békássy Szabolcs is megerősítette, hogy a háziorvosi szolgáltatók korábban izoláltan működtek, nem kommunikáltak egymással. „A praxisközösségi együttműködés most egyfajta szellemi frissességet és szakmai kihívásokat is hozott az alapellátó orvosok közé” – mutatott rá.

A Kis-Duna Menti Praxisközösség szakmai vezetője hangsúlyozta azt is, hogy a pályázat keretein belül eszközbeszerzésre is mód nyílt, ami fejlettebb infrastrukturális környezethez segíthet.

Elek Jenő főorvos az elhangzottakhoz kapcsolódva úgy fogalmazott, hogy „minden együttműködéssel erősebbek leszünk, és ettől lesz a – szerintem ma is nagyon jó – magyar egészségügy még sokkal jobb.”