Új inkontinencia protokoll, szakmai együttműködés már van, a gyakorlati megvalósítást segítő jogszabály még nincs.
Több mint harmadával csökkenthető a szociális otthonok inkontinenciával kapcsolatos kiadásai, ha az idős ellátottak a megfelelő pelenkát kapják, ha vizelettartási problémájukat a megfelelő módon kezelik. Erre a megfelelő módra tavaly óta létezik egy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által is jóváhagyott inkontinencia protokoll is, amelynek gyakorlati megvalósítását kedden a Biatorbágyi Boldog Gizella szociális otthonban félszáz szlovén szociális szakember is megismerhette.
Egyre kevesebb gyermek születik, viszont az emberek egyre hosszabb életet élnek, tehát rohamosan nő az idősek száma. 2050-re minden ötödik ember 60 év feletti lesz. Az időskor egyik legnagyobb problémája a memóriavesztés és a depresszió mellett az inkontinencia, a vizelettartási nehézség, amely a fizikai mellett lelki terhet is okoz az érintetteknek. Hogy pontos hányan vannak, a betegek rejtőzködése miatt, csak becsülni lehet. Eszerint a lakosság akár 6,5 százaléka is érintett lehet.
Többek között ez is elhangzott a szlovén szakemberekkel folytatott tudáscserén, amelyen dr. Egervári Ágnes intézményvezető azonban azt is bemutatta, lehet úgy kezelni ezt a problémát, hogy a betegek is megőrizhessék méltóságukat és önállóságukat, valamint az otthonnak is kevesebbet kelljen költenie az inkontinenciával kapcsolatos kiadásokra.
Bár még csak papíron létezik, a biatorbágyi otthonban már alkalmazzák azt 2016-ban az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának közreműködésével elkészült új protokollt, amely akár mintául is szolgálhat a környező országok inkontinencia ellátásában. Egervári Ágnes szerint a nagyon korszerű irányelv újdonsága, hogy "nem a pelenka oldaláról közelíti a problémát, hanem abban próbál segíteni, hogy az érintettek hogyan érhetnek el jobb életminőséget". A szakember egyébként azt is elmondta: a betegek érzékenysége miatt akár a pelenka szó használatán is érdemes elgondolkodni. Ő például jobban szereti az "eldobható fehérnemű" kifejezést.
Az irányelv megvalósításához és továbbfejlesztéséhez újszerű együttműködésre is szükség van, ezért idén februárban az érintett szakmák (szakápoló, háziorvos, urológus, nőgyógyász, neurológus, pszichiáter, szociális szférában dolgozók) képviselői aláírtak egy megállapodást. Az aláírók között volt az Antal Géza Alapítvány (SOTE Urológiai Klinikáján működő szervezet), a Magyar Kontinencia Társaság, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Szociális Klaszter Egyesület és a pelenkagyártásban piacvezető SCA Hygiene Products Kereskedelmi Kft. A megállapodás értelmében a szakmai szervezetek közösen keresik a szakmai irányelvben foglaltak gyakorlati hasznát.
Egervári Ágnes, aki a Szociális Klaszter Egyesület képviseletében az aláírók között volt, a biatorbágyi szociális otthon példáján mutatta be, hogy mennyire hatásos az új ellátási forma. A szociális intézmény lakóinak létszáma 105 fő, átlagéletkoruk 83 év, tehát sokakat, körülbelül a lakók 75 százalékát érinti az inkontinencia. Az intézményvezető elmondta, hogy az otthont civil szervezet működteti, tehát létfontosságú, hogy költséghatékony legyen.
Az új irányelv alkalmazásával az otthonban mérhető eredmények születtek.
A kontinencia-gondozás minőségi és mennyiségi mutatói az irányelv bevezetése előtt és után mérve, egy ellátási napra vetítve:
- átlagos pelenka felhasználás: -10 százalék (3,1-ről 2,8 db/nap)
- inkontinencia ellátás átlagos időigénye: -10 százalék
- kontinencia gondozás átlagos időigénye: -25 százalék
- hulladék mennyiség kg: -15 százalék
- szivárgások száma: -83 százalék
- mosodai szennyes mennyiség kg: -35 százalék.
- összköltség (munkabér nélkül): -36 százalék.
Egervári Ágnes szerint nagyon fontos az ápolók bevonása is abba a munkába, amely meghatározza egy-egy páciens személyre szabott inkontinencia kezelését. "Nem biztos, hogy az orvos tudja legjobban megítélni, mire van szüksége egy betegnek, azok, akik az ágy mellett dolgoznak gyakran sokkal jobban látják ezt." Ők a közvetlenül a munkájuk során tapasztalják meg például, hogy az érintettnek kisebb vagy nagyobb pelenkára, netán csak betétre van szüksége. Mostanában sokszor hallani arról, hogy hivatalosan is elindul az egészségügyi szakdolgozók továbbképzése, kiterjesztik kompetenciáikat. Remélhető, hogy ez a tendencia az inkontinencia hatékonyabb kezelését is szolgálja majd.
Az is elhangzott a találkozón, hogy nagy előrelépés az inkontinencia ellátás szakmai irányelvének megszületése, egyelőre azonban nincs mellérendelve jogszabály, tehát néhány eleme még nem működhet a gyakorlatban. Az új útmutató kimondja például, hogy az inkontinencia kivizsgálását és ellátását kétlépcsős rendszerben kell megoldani: az egyszerű, nem komplikált inkontinencia megoldását lehetőség szerint már az alapellátásban, míg a komplexebb eseteket a szakellátásban kell kezelni. Ez azt is jelenti, hogy a háziorvos szakorvosi javaslat nélkül is felírhatna pelenkát. A hatályos jogszabály alapján erre most nincs mód.
A biatorbágyi szociális intézmény már jó ideje együttműködik a pelenka-ellátás magyarországi piacvezető cégével az SCA Hygiene Products Kft-vel, amely többek között a Tena, a Libero, Libresse forgalmazója. Az SCA a szakmai irányelv gyakorlati megvalósítását előmozdító megállapodás egyik aláírója is. Molnár László a cég ügyvezetője a keddi eseményen szintén azt emelte ki, hogy az inkontinencia kezelésének járulékos költségei, a szivárgások miatti mosodaszámla, a plusz pelenkacsere, az extra hulladék, a kapcsolódó bőrártalmak kezelésének kiadásai jóval meghaladják magának a gyógyászati segédeszköznek a költségeit. Tehát egy jól megválasztott, személyre szabott pelenka már rövid távon is nagy megtakarításokat eredményezhet.
Mindehhez nem ártana az OEP finanszírozást is megváltoztatni, hiszen jelenleg egy húsz évvel ezelőtti rendszert rögzít a szabály. Pedig Molnár László szerint az inkontinencia-ellátás terén is óriási változások történtek az utóbbi években, a finanszírozás azonban nem követi az új korszerű módszereket, a változatossá váló gyógyászati segédeszközöket. "Kicsit olyan ez, mintha egy cipőt lehetne csak használni hétköznapra túrázáshoz és balettozáshoz is" - írta le az ügyvezető szemléletes példával a helyzetet. Azt is hozzátette, hogy a referencia ár sem változott 11 éve, betegenként napi alig több mint 300 forint pelenkaköltséget finanszíroz a társadalombiztosítás.
Több tucat szociális otthonban és kórházakban is végzett felmérést az SCA. Molnár László a konkrét számokat összegezve elmondta: egy szociális otthonban az inkontinencia kezelésének költsége általában az összköltség 15 százaléka. Ebből a 15 százalékból csupán 1 százalék a pelenkára fordított összeg, 14 a járulékos kiadások aránya. Ha személyre szabott, megfelelő pelenkát kap a páciens könnyű belátni, hogy kisebb lesz a mosodai költség, nincs szükség annyi pelenkacserére, kevesebb lesz a hulladék. Tehát ha a megfelelő pelenka esetleg drágább, akkor is ez az olcsóbb megoldás.
A fotón: Molnár László és dr. Egervári Ágnes
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!