Évi 1,2 milliárd forint jut az e-egészségügyre

A betegeknek könnyebbséget, nagyobb biztonságot és a gyorsabb felgyógyulás lehetőségét kínálja a novembertől bevezetendő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) - mondta az Emmi parlamenti államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Rétvári Bence közölte: éves szinten a rendszer működtetésére 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.

Emlékeztetett arra, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányításával kifejlesztett, felhőalapú elektronikus rendszerben az egészségügyi intézmények, az orvosok, a gyógyszerészek számítógépen keresztül megismerhetik a betegek korábbi adatait, vizsgálatait, leleteit, dokumentumait. Az elektronikus rendszernek köszönhetően a beteggel kapcsolatos minden fontos információ azonnal az orvos rendelkezésére áll, aki így pontosabb diagnózist állíthat fel, és a kezelés is személyre szabottabb, gyorsabb lesz - mondta.

Az új rendszerben nem lesz szükség papírokra, tehát a betegeknek nem kell magukkal vinniük dossziékban korábbi leleteiket, és az orvosi dokumentáció sem veszhet el, mert azok a "kormányzati felhőben" mindig elérhetőek, megtalálhatók lesznek. Közölte, az eeszt november 1-jétől működik a közfinanszírozott egészségügyi intézményekben, de már most a kórházak 69 százaléka, a háziorvosi praxisok 72 százaléka és a gyógyszertárak 85 százaléka rendelkezik az ahhoz szükséges informatikai kapacitással.

Utalt arra, hogy korábban az ÁEEK elindított egy 7,2 milliárd forintos informatikai eszközfejlesztési programot; ebben 191 közfinanszírozott egészségügyi intézményben építették ki a szükséges informatikai bázist. Ez 10 ezer informatikai eszközt jelent összességében - fűzte hozzá. Az állam tehát nemcsak a rendszer kiépítésének költségeit fedezte, és az informatikai eszközök telepítését végezte el, hanem annak működtetését is fedezi 1,2 milliárd forintból - mondta.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy nemzetközileg is komoly érdeklődésre tarthat számot az elektronikus rendszer kiépítése, és azzal Magyarország Európában az "élre ugrik", mert hasonló rendszerek eddig csak részekben működtek, de a rendszer "ebben a komplexitásában még nem ismert".

Utalt arra is, hogy az Európai Orvosok Állandó Bizottsága, ami szavai szerint az Európai Unió orvosi kamarájának is tekinthető, is hosszú évek óta intenzíven foglalkozik a témával, tekintettel arra, hogy az uniós állampolgároknak minden országban biztonságban kell egészségügyi ellátáshoz jutniuk.

A MOK elnöke nemzeti értéknek mondta a betegvizsgálatok adatait, továbbá társadalmi közérdeknek nevezte, hogy ne kelljen újra ismételni már elvégzett vizsgálatokat, mert így komoly költség takarítható meg az egészségügyben.

Arra is kitért, a MOK fontosnak tartja, hogy egy átmeneti időszak után nemcsak a közfinanszírozott intézmények, hanem valamennyi egészségügyi szolgáltató köteles lesz csatlakozni a rendszerhez. Így később Magyarországon bárhol, bármilyen orvosi vizsgálat eredménye fel kell hogy kerüljön a rendszerbe. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerbek adatbiztonsági szempontból komoly informatikai védelmet kell kapnia.

Vartus Gergely, az E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, mind a jogszabályi környezet mind pedig az informatikai háttér megteremtésénél a lehető legmagasabb biztonsági szint elérésére törekedtek, és szerinte ezt sikeresen el is végezték.

Jelezte: a kormányzati adatközpont, ahová a betegadatokat tartalmazó "egészségügyi felhő" költözik, a jelenlegi legmagasabb biztonsági szintnek felel meg. Tájékoztatása szerint eddig 90 ezer személyiigazolvány-olvasó berendezést szerzett be az ÁEEK; ezeket az eszközöket az alapellátásban, a járóbeteg-ellátásban, a gyógyszertárakban helyezik el.