Aggályaink szerint a törvény jelen formájának 2021 január 1-i hatályba lépése súlyos ellátási kockázatokat tartalmaz.
A törvény előkészítés és egyeztetés nélküli erőszakos bevezetése lerontja annak a hatalmas lépésnek az orvostársadalom belüli fogadtatását, amit a vágyott, és az itthon- és közszolgálatban tartó bér megadása és a hálapénz tiltás jelent - írta a Magyar Orvosi Kamara elnöksége abban a hivatalos véleményben, amellyel a mai, Pintér Sándorral rendezendő egyeztetésre készült.
Véleményük szerint jelenlegi, több ponton jogszűkítő, illetve bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot fenntartó formájában a törvény az orvostársadalom széles rétegeiben nagy elutasításra talál. Ez megnehezíti a további átalakítások elfogadását, támogatását is. Az ellátórendszer máris az utóbbi 50 évben nem tapasztalt terhelésnek és bizonytalanságnak van kitéve a járványhelyzet miatt, így az eredményes védekezés érdekében nem célszerű más típusú kételyeket, bizonytalanságot generálni. Minden előrejelzés a járványhelyzet súlyosbodását prognosztizálja, ami kiemeli az ellátórendszer zavarmentes működésének prioritását.
A bizonytalanságot fokozza, hogy a kollégák nem ismerik – és a MOK elnöksége sem – a mester tervet, a “big picture”-t, azaz az átalakítási folyamat célmodelljét. Ezt mindenképpen közölni kellene, hogy az orvosok lássák, hogy egy koherens elképzelésrendszerről van szó, ahol az egyes puzzle darabok a helyükre kerülnek.
Mindez együttesen a közellátások stabilizálása helyett a tavaszinál nagyobb mértékű pályaelhagyást – az új szerződés aláírásának megtagadását – eredményezheti mind az orvosok, mind a szintén a törvény hatálya alá eső, de ezért értelmezésükben kompenzációt alig kapó szakdolgozók körében.
Aggályaink szerint a törvény jelen formájának 2021 január 1-i hatályba lépése súlyos ellátási - ellátás biztonsági kockázatokat tartalmaz. Ma az egészségügyben olyan mértékben átláthatatlanok, összefonódtak a jogviszonyok, hogy ezek egylépcsős, gyors átalakítása a kapacitások párhuzamos átrendezése nélkül súlyos ellátási zavarokat okozhat.
A személyes közreműködők alkalmazásának tiltása szolgáltatók tömegét fogja nehezen kezelhető helyzetbe hozni. Az eddig dominálóan az egy-egy napot ott rendelő, személyes közreműködői szerződéssel alkalmazott szakorvosok által működésben tartott szakrendelők ellehetetlenülnek, hasonlóan az ifjúság-egészségügyi szolgálatokhoz (iskolák, óvodák). De nehéz helyzetbe kerülnek az eddig így alkalmazott patológusokkal, aneszteziológusokkal radiológusokkal működő nagyobb kórházak is, míg a kisebbekben a bedolgozók-beügyelők elvesztésével komplett osztályok válhatnak működésképtelenné.
A jogviszonyok tisztázása, a szabályozatlan, önkizsákmányoló munkaviszonyok felszámolása csak a kapacitások és kompetenciák átrendezése és a betegutak újra szabályozása esetén lehet problémamentes. Ezt nem lehetséges ennyi idő alatt átalakítani a COVID-19 járvány csúcsa közelében. Így a népegészségügyi és társadalmi hatásai is beláthatatlanok annak, ha a polgárok tömegesen szembesülnek a járvány miatt egyébként is szűk ellátási keresztmetszetekben azzal, hogy ütemezett vizsgálatok vagy ellátások maradnak el.
Az egyelőre ismeretlen finanszírozási szabályok további anomáliákat okozhatnak. Amennyiben a megemelt bérek a teljesítmény-finanszírozásba épülés helyett a MÁK-on keresztül jutnak el az új jogállású dolgozókhoz, akkor azokon a szakterületeken, ahol a magántulajdonban lévő cégek szolgáltatásai meghatározó szeletet képviselnek az ellátási szegmensben - ilyenek a képalkotó diagnosztika, a labordiagnosztika, és kiemelten a művesekezelés -, komoly ellátási zavarok várhatók - írták.
A MOK javaslatai pontonként a teljes véleménybe
X X X
Megbeszélést folytatott dr. Pintér Sándor, a járványügyi készültség időszakában működő operatív törzs vezetője és dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke 2020. október 13-án a Belügyminisztériumban - számolt be róla a tárca az MTI Országos Sajtószolgálatához eljuttatott rövid közleményben.
A találkozón elemezték a COVID-19 járvány magyarországi alakulását, a háziorvosok helyzetét, áttekintették a háziorvosi rendszer reagálóképességét. Véleményt cseréltek az állami és a magán egészségügyi ellátás témaköreit érintő álláspontokról. Megállapodtak a nézőpontok további egyeztetéséről, a felmerült adatok pontosításáról.
Dr. Kincses Gyula a találkozón átadta dr. Pintér Sándornak a MOK írásba foglalt véleményét az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről - írták.
X X X
Ma megbeszélést folytatott dr. Pintér Sándor, miniszterelnök-helyettes és dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a Belügyminisztériumban. A megbeszélésen a MOK elnöke ismertette az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel kapcsolatos kamarai álláspontot, amely szerint a törvény érdemi pontokban, minimum a kirendelés és a másodállások korlátozása tekintetében pontosításra szorul.
A megbeszélés további részében az alapellátás átalakításával kapcsolatos elképzeléseket ismertette a miniszter úr, és abban született megállapodás, hogy az egyeztetés a MOK Háziorvosi munkacsoportjának bevonásával folytatódik.
Emellett a köz- és a magánellátás viszonyáról és a kórházi vezetők státuszáról kért további javaslatokat a miniszter úr - számolt be közleményben a találkozóról a kamara honlapja.