• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A MOK véleménye a teljesítmény indikátorok bevezetéséről

Egészségpolitika 2023.01.31 Forrás: Weborvos
A MOK véleménye a teljesítmény indikátorok bevezetéséről

A teljesítményértékelés hasznos célja nem a dolgozók fegyelmezése vagy ösztönzése, hanem az ellátás minőségének javítása.

"A teljesítmény indikátorok bevezetésével kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara elnökségének véleménye változatlan. Magát a teljesítmény mérését, értékelését támogatjuk, de csak egy hosszabb, alaposabb előkészítés és teszt időszak utáni konszenzusos bevezetéssel tarjuk megvalósíthatónak, valamint változatlanul elfogadhatatlannak tartjuk az alapbér negatív eltérítését" - fejtette ki a köztestület elnöksége Takács Péter államtitkárnak írt levelében a megküldött tervezetről.

Mint írták, általában is véleményünk, hogy az alapbér kizárólag egy törvényben meghatározott bértáblától függhet, és ezt kell kiegészíteni különböző szakterületi és beosztási pótlékokkal, valamint ehhez társulhat a teljesítésen, illetve az ellátás minőségén alapuló változó (mozgó) bér. Ebbe a csoportba tartozik megítélésünk szerint a többletfeladatok ellátása (pl. ügyelet, helyettesítés stb.), és az indikátor alapú díjazás.

Többször hangoztatott alapelvünk, hogy a teljesítményértékelés hasznos célja nem a dolgozók fegyelmezése vagy ösztönzése, hanem az ellátás minőségének és eredményességének, a betegbiztonságnak a javítása. Ebből is következik, hogy az egyének teljesítménye, munkájuk minőségének értékelése, eredményességének mérése nem képzelhető el reálisan az intézményi minőségbiztosítási rendszerre alapozott intézményi mérés nélkül. Számos tagszervezet véleménye cseng egybe azzal az állítással, hogy egyes javasolt indikátorok (pl. gyógyszertévesztés, betegcsere stb.) elsősorban az intézmények minőségbiztosításának eredményességét, és nem a kezelőorvos teljesítményét minősítik elsődlegesen.

Szintén több szervezettől is érkezett olyan vélemény, hogy amíg az intézményekben súlyos erőforráshiányok (szakember, általános asszisztencia, konzílium lehetőség stb.) vannak, addig “nem kiragadott pontszámok alapján kell elverni a kisembereken a port a rendszerszintű hibák miatt.”

Azt az elvet reálisnak tartjuk, hogy megadott indikátor készletből kell az adott intézményben kiválasztani az alkalmazni kívánt indikátorokat, de:

● egyes szakterületek mérésére nincsenek megfelelő indikátorok a készletben (pl. radiológia, labordiagnosztika, klinikai szakpszichológusok),

● nem az intézmény/szervezeti egység vezetőjének kellene kiválasztani az indikátorokat, hanem ezeket a kollégáknak közösen kell kiválasztani és kiértékelni. Ez a peer review jellegű munka elsődlegesen nem a büntetésre/ jutalmazásra koncentrálna, hanem a minőség és betegbiztonság fejlesztésére.

A javasolt indikátorrendszer semmilyen módon nem méri, nem értékeli a tudományos, oktatási munkát, ami pedig a szakmai fejlődés és az utánpótlás nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

Az általános elvi megfontolásokon kívül a megküldött anyagot kidolgozottságában sem tartjuk érdemi tárgyalásra alkalmasnak, hiszen nem tartalmaz érdemi előterjesztő, értelmező részt, illetve ennek igen rövid, és a lényegi kérdésekre választ nem adó változata, az excel tábla „Általános szabályok” fülében olvasható.

Minden egyes indikátor érdemi leírást igényel, illetve egyértelműsíteni kellene az értékelés viszonyítási alapjait, hiszen nem mindegy, hogy ez a munkahelyen belüli értékelés, vagy országos átlaghoz való viszonyítás, és ha országos átlaghoz, akkor milyen progresszivitási szinten képződik az indikátor normája. (Egy országban akkor jó az egészségügyi ellátás szervezése, ha a rutinműtétek halálozási/szövődmény rátája az egyetemi klinikákon a legmagasabb a speciális beteganyag miatt.)

Jó irány lehet az, hogy egyes indikátoroknál nem önmagában az indikátor értéke a meghatározó, hanem ennek a tendenciája, de ez is azt bizonyítja, hogy a rendszer “éles” alkalmazása hosszabb, akár több éves előkészítést és próbaüzemet igényel.

Összegzésül: A megküldött anyag jelen formájában kidolgozatlan, nem egységes, alapvető koncepcionális hibákat tartalmazó, a napi gyakorlatban nem alkalmazható. Amennyiben részleteiben már jobban kiforrott és az európai standardoknak és jó gyakorlatoknak megfelelő, modern értékalapú szemléletet tükröző koncepció születik, akkor szívesen részt veszünk ennek elvi, rendszerszintű kialakításában és finomhangolásában - írta válaszában az elnökség.