• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A mostani emelés kevés az alapellátásban!

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A háziorvosok remélik, hogy ez csak a kezdet, s már a közeljövőben folytatás következik.

A háziorvosi követelésekről, az elmaradt „bérrendezés" okairól, a megegyezés lehetőségeiről beszélt Dr. Selmeczi Kamill a XVI. Önkormányzati Egészségügyi Napokon tegnap. A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke felszólalásában mindenekelőtt megköszönte, hogy emelik az alapellátásban dolgozó orvosok juttatását, amint azt a rendezvénnyel párhuzamosan Szócska Miklós államtitkár bejelentette a kormányszóvivői tájákoztatón. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, a háziorvosi szakma reméli, hogy ez még csak a kezdet, s már a közeljövőben folytatás következik.

Selmeczi Kamill a háziorvosi gárda elöregedéséről, az utánpótlás hiányáról is beszélt. Azt mondta, ez annál drámaibb, mivel a lakosság is öregszik, egyre több bajjal keresi fel a háziorvosát, aki fáradt, végtelenül leterhelt, s a megannyi, folyamatosan növekvő adminisztrációs terhek okán sem tud elég időt, energiát fordítani a páciensekre. Az igazsághoz egyébként az is hozzátartozik, hogy ha tennék, és nyugdíjba mennének, annak olyan kevés összege lenne, amivel súlyos életszínvonal esést élnének meg. Tehát a napi megfeszített munkájuk mellett sokan másod-, harmad, s ha még bírják energiával, negyed állást kénytelenek vállalni.

A sokat emlegetett paraszolvencia esetükben ma már inkább legenda, mint valóság. Az elszegényedett páciensek örülnek, ha gyógyszereiket kiválthatják, nem pedig az orvosuknak hálapénzt adnának…

Selmeczi doktor kiemelte, az dicséretes, hogy14 százalékkal növelik az egészségügyi alapellátás finanszírozását. (Tudni kell, hogy a felnőtt- és a gyermek-háziorvosok, a vegyes praxisok, a védőnői szolgálatok a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosok tartoznak ebbe a körbe.) Az emelés nyomán egy átlagos háziorvosi praxis finanszírozása novembertől 70-80 ezer forinttal emelkedik. Az persze más kérdés, hogy ebből mi marad az orvos zsebében, hiszen a folyamatosan emelkedő adózás, közüzemi díjak rendezése mellett természetesen a rendelőben dolgozó asszisztensnek, s ha van, nővérnek sem maradhat el a béremelése. A szakma, ahhoz, hogy fiatalodjon, vagyis az ifjabb orvosoknak is vonzóvá váljék az alapellátásban tevékenykedni, komolyabb, mihamarabbi stabilizáló felzárkóztatás szükséges.ót felezve

A FAKOOSZ elnöke a konferencián is felsorolta, hogy az alapellátásba különböző címen többféle forrás teremtődik. Olyanok, amelyek szabadon nem felhasználhatóak, vagy bérfejlesztésre nem fordíthatóak. Mi lehetne ezen a téren a megoldás? Például, hogy az úgynevezett indikátorrendszerből – ami a háziorvosok mutatószámokon alapuló teljesítményfinanszírozását jelenti – befolyó pénzeket béremelésre költhetnék. Itt viszont komoly akadály, hogy annak mértéke rendkívül csekély. Mégpedig annyira kis összeg, amiből „látványos", vagyis érdemi bérfejlesztésre képtelenség sort keríteni.

Legalább 100 ezer forintos emelkedés volna elfogadható
Selmeczi doktor kitért a háziorvosi praxisok bevételének kétharmadát jelentő kártyapénz összegére is, ami egy-egy páciens után 203 óta havonta161-162 forint között mozog. Tény, sokan általában nem látogatják a rendelőt azok, akik amúgy leadták az úgynevezett taj-kártyájukat a háziorvosuknak. Másként fogalmazva, nem veszik igénybe a 163 forintra taksált ellátást. Kivéve az influenzás, allergiás időkben, amikor naponta száznál is többen fordulnak hozzájuk. Ugyanakkor mások, a gyerekes szülők, az idős emberek ennek sokszorosát „használják" el… Ha a kártyapénz összege növekedne, abból a praxisban dolgozó orvosok, nővérek bérét normálisan, sőt, inflációkövetően emelni lehetne.

Egy magyarországi átlagpraxisban egy orvos és egy nővér dolgozik. A novembertől beígért 70-80 ezer forintos - pluszforrás fele a közkiadásokra elmegy, a megmarad 40 ezer forint nettó bérként kifizethető lesz. Ahogy kalkulált a szakember, a munkatársával fele-fele arányban osztoznak, akkor az orvos és a nővér nettó 20 ezer forinttal növekszik. Mennyi lenne az igazságos megoldás. A terhek okán, legalább 100 ezer forintos emelkedést tartana elfogadhatónak. Másként fogalmazva, egy átlagos háziorvosi praxis finanszírozásához havonta 1,5-2 millió forint bevétel kellene.

Úgy számolt a FAKOOSZ elnöke, hogy ekkora béremelkedéssel már a negatív folyamatok nemcsak megállíthatóak, de pozitívba is fordíthatóak lennének, a nagyszámú betöltetlen praxisokat végre valahára háziorvosok vehetnék birtokukba és a betegek érdemük, szükségletük szerint megfelelő ellátásban részesülhetnének. És ami szintén fontos, a praxisoknak végre piaci értékük lenne…
Tudja, nem kis pénzről lenne szó, de végül is ez előbb-utóbb a további emelés elkerülhetetlen - mondta el a konferencián.

A FAKOOSZ hivatalos közleménye a sajtóhírekről

A védőnők is folytatják tovább az egyeztetést