A nővérek türelme elfogyott, ki lesz a következő?

Pénz, pénz, pénz kell az egészségügybe, „nővéri szinten" már elfogyott a türelem, a legnagyobb szállítók jövő hétre kaptak „behívót" a kórházfenntartóhoz egyeztetésre, ám kérdés, milyen „mélységű" lesz az adósságok rendezése, ki és mi fér bele a hatvanmilliárd forintos keretbe, hogyan tudják „szalámizni" az igénylőket, igényeket. Egyelőre az egészségügy egyetlen sikertörténete a várólisták ledolgozása lehet, de ennek meg a kommunikációjával akadnak gondok – derült ki a Figyelő mai jubileumi egészségügyi konferenciáján.

Bár Banai Péter az utolsó pillanatban azonnali feladatai miatt (a konvergencia program és a költségvetés módosítása – de hogy vajon miért, az nem derült ki) lemondta előadását, azért többen emlegették a költségvetésért felelős államtitkárt, mondván, reményeik szerint azzal van elfoglalva egyebek mellett, hogy többletforrást szerezzen az egészségügynek, esetleg a 150 ezer forintos HBCs 160 ezer forintra emeléséhez teremtsen elő a 60-70 milliárd forintos fedezetet. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász – aki Nógrádi Tóth Erzsébettel, a konferencia rendezőjével együtt moderálta a szakmai találkozó első részét – úgy értesült, hogy a jövő évi büdzsébe már beépítik az idei, adósságrendezésre szánt 60 milliárd forintot.

A GDP-növekedésből miért nem részesül arányosan az ágazat?
Össztársadalmi értékeket és érdekeket veszélyeztet az, ami mára az egészségügyben kialakult, fogalmazott Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, a nővérek demonstrációja jelzés a politikusok számára. Az egészségügyet áthatja az idegesség, a kedvetlenség, mint Sinkó Eszter később fogalmazott, mindenki a napi túlélésre játszik. Nehéz helyzetben van a Kamara elnöke, érzékeltette Éger az őt érő kettős nyomás miatt: ha beszél az orvosok gondjairól, a politikusok szólják meg, ha nem beszél róla, akkor az orvostársadalom, amely persze már nem olyan, mint volt.

Nehezményezte, hogy a bérfejlesztés fókuszába csak a fiatalokat állítják, ez nem jó üzenet az idősebbeknek, akiknek ki kellene képezniük a fiatalokat, gyógyítani a betegek tömegeit, s mai napig is csak várják az életpályamodellt, amiből megtudhatnák, mire számíthatnak itthon. Hiányolta, hogy az idénre tervezett 3,5 százalékos GDP-növekedés csak kis részben jelenik meg az egészségügy forrásbővülésében.

Mint mondta, prioritást kell adni az ágazatnak, rohamtempóban felemelni, különben még az eddig elért eredmények is veszélybe kerülnek. Úgy vélte, az intézményrendszer átalakításához pontos meghatározás kell, és természetesen forrás, mert pénz nélkül nem lehet váltást, változást elérni, és az emberi tényezőket is figyelembe kell venni. Kategorikusan elutasította az ellátási alapcsomag gondolatát, mert mint mondta, előbb a kivont forrásokat kellene visszapótolni, és utána lehetne esetleg beszélni csomagokról. A forráshiányra nem lehet válasz az ellátáshoz való hozzáférés szűkítése, szögezte le, de ki kell kényszeríteni, hogy az állam az ellátás valós költségét fizesse meg az ellátóknak.

Várólisták: azt is megnézik, mennyit spórolnak
Nagy lendülettel vetette bele magát az OEP a várólisták ledolgozásába, elkészült a módszertan is, derült ki dr. Kiss Zsolt, a Pénztár főigazgató-helyettesének előadásából. Mint ismeretes, idén minden eddiginél több pénz, 5 milliárd forint áll rendelkezésre azért, hogy 12 ezernél több beavatkozást (térd-, csípőprotézis, szemlencse-beültetés, stb.) elvégezzenek, s ezzel jelentősen csökkenték a várakozási időket (extrém példaként hozta fel, hogy van, aki 2021-re van bejegyezve a várólistán térdprotézis műtétre). Kisebb műtétek esetében az a cél, hogy a betegeknek 60-90 napnál ne kelljen többet várniuk, míg a nagyobb műtéteknél fél év lenne a maximális időtartam.

A szabad kapacitással rendelkező intézmények más szolgáltatóknál listára került betegeket is vállalhatnak: a saját listák ledolgozására 3 milliárd forintot, míg a más intézmények betegeinek műtétére 2 milliárd forintot oszt szét az OEP az intézmények között. A források biztosításával igyekezni kell, hiszen hamarosan itt a nyári, szabadságolási időszak, amikor nem tudnak az ellátók elegendő orvost, szakszemélyzetet biztosítani a műtétekhez. Az OEP egy pilot programban megemeli a nagy értékű beavatkozások esetében a HBCs-t 150 ezerről 160 ezer forintra, hogy „kedvet" kapjanak az intézmények a műtétek elvégzéséhez, tette hozzá.

A várólistán jelenleg 45 ezer beteg van, szemben a 2012-es adattal, amely szerint akkor több mint 70 ezren vártak valamilyen beavatkozásra. A csökkenést a folyamatos adattisztítások és az azóta elvégzett beavatkozások eredményezték. Kiss Zsolt szerint a várólisták ledolgozásának tapasztalatai a döntéshozóknak is hasznosak, a célzott többletforrás felhasználásának eredményei pedig látványosak.

Mindenki várja a kormányrendeletet, amely kimondja, hogy a daganatos betegség gyanúja esetén két héten belül diagnosztikai vizsgálatra kell küldeni a beteget, és persze mindennek a finanszírozási feltételeit is. Egyelőre nem végeztek számításokat – de fognak – az OEP-nél arra vonatkozóan, hogy az időben megműtött betegek mennyi megtakarítást eredményeznek az egészségkasszának azzal, hogy kevesebb gyógyszerre, kezelésre lesz szükségük, kevesebbet kell háziorvoshoz, szakrendelésre járniuk, nem beszélve a táppénzről, a munkaképességük visszanyeréséről.

Beszállítók: megkapták a behívót
Először a gyógyszercégekkel, -kereskedőkkel kezdte meg az adósságok rendezéséről szóló tárgyalásokat a kórházfenntartó, míg a héten kapták meg a legnagyobb orvostechnikai cégek behívójukat. A beszállítók egyelőre egységesek abban, hogy nem engednek sem a tőketartozásból, sem a késedelmi pótlékból, ám a megegyezések cégenként születnek majd, így a szalámizós taktika felpuhíthatja elhatározásukat. Van, aki szerencsének tartaná, ha transzparensek lennének a tárgyalások eredményei, erre azonban nem sok remény van.

A kórházak „moderáltan" fizetnek, fogalmazott Csató András, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének elnöke, s úgy vélte, a most visszatartott pénzeket is meg kell kapniuk a cégeknek.

Az Orvostechnikai Szövetséggel együtt nem értik azt, miről kell egyeztetniük a kórházfenntartóval, hiszen egyrészt a MÁK adatai teljesen pontosak, valamint az ÁEEK is havi bontásban gyűjti az adósságra vonatkozó adatokat. Ezért kérdés számukra, mit is akarnak tőlük, de – mint mondták –, jövő héten okosabbak lesznek.

Zombort hiába várták a konferenciára - 2. rész